Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.92 ábra. /. W. A Jäger térképe 1686-ból tont még a Lazius-féle hibás alakjával látjuk [50] (1.88 ábra). Giovanni Battista Chiarello térképe Az előzőkhöz hasonlóan, hat évtizedes hagyomány él tovább. A Balaton rajza 1687-ben, nála Nicolaus Betlus 1625. évi rajzáéhoz (1.88 ábra) hasonló. Fredrik de Wit (var. Witt) térképei Az amszterdami híres de W/'t-officina három nemzedéken át ugyanazon a néven szolgálta a kartográfiát [87]. Ez azonban azt is jelenti, hogy sok régi nyomólemez halmozódott fel térképnyomó műhelyükben. Ez a magyarázata annak, hogy 1680 és 1690 között kiadott „Novissima. . . delineatio Hungáriáé . . és „Danubii Fluvii sive Turcici Imperii in Europa Nova Tabula...” című térképeiken a Balaton még mindig a Lazius-féle hibás alakjával jelenik meg [50]. Nicolas Sanson l'Ainé térképei Sanson francia kartográfus (1600 — 1667) egyike volt kora legkiválóbb térképszerkesztőinek. Első térképe 27 éves korában jelent meg és haláláig szolgálta a kartográfia ügyét. Érdemeiért ,,a király geográfusa” megtisztelő címmel jutalmazták. 143 térképéről tudunk [87] (1.88 ábra). Számos Magyarország-térképe közül Glaser hatot talált a karlsruhei gyűjteményben [87]. E helyütt háromról emlékezünk meg. 1693-ban kiadott „Le cours du Danube . . .” stb. című Magyarország és Balkán térképén a Balaton alakja a századelejei térképeken látottakhoz hasonló. A fenéki földnyelv a keszthelyi öbölben még látható. Tihany csökevé- nyes félszigetként tűnik fel. A három évvel később (1696) kiadott „Le Royaume de Hongrie . . .” stb. című lap Balatonja még ennél is rosz- szabb. Látnivaló, hogy a pénzéhes kiadók az elhunyt Sanson régi rézlemezei között válogatva, a nyomásra még alkalmas lemezek elavult rajzával elégítették ki vásárlóik ismeretvágyát (1.96 ábra). 78 1.91 ábra. Stier Martin Balatonja 1684. évi térképén
