Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
É Az előző ábrákon látott folytonos görbe Pécs irányában erősen megnyúlott (Irmédi-Molnár L. nyomán) jelenik meg, akik sohasem jártak hazánkban, és így személyesen sohasem győződhettek meg a valóságról. Nicolo Angelini térképe 1560 táján 55 lapból álló hatalmas gyűjtemény készült a törökök elleni haditerveket kidolgozó tábornoki kar számára. A színezett, rézmetszetű lapok egyik kollekcióját a bécsi National Bibliothek térképtárában [90], egy másikat pedig a Karlsruhei Gyűjteményben [87] őrzik. A bécsi példány lapjain a szerző neve olvashatatlanul ki van vakarva, a karlsruhei példányokon azonban jól olvasható. így kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szerző a kiváló olasz térképszerkesztő és rézmetsző: N. Angelini [90]. A bennünket érdeklő lap (1.81 ábra) Dunántúl osztrák határ felé eső részét ábrázolja Győr, Fehérvár, Ságvár és Mórichely között. Az ábrázolt részt délről a Balaton határolja. A tó rajza lényegesen különbözik mind Lázár deák, mind Lazius Balatonjától. A partok tagoltak. Keszthely és Zalavár között a Vindornyai medence és Egenföld irányában északra benyúló elöntött völgyek láthatók. Egyes térképeken Egenföld neve: Egerfeld, ami talán a tölgyfákban gazdag parti dombokra utal (v. ö. Ecker= makk). A Keszthelyi öböl északnak felnyomuló íve csúcsos és nagyonis északra szaladt. Ettől függetlenül azonban, ha Keszthely város helyét tekintjük mértékadónak, a Keszthely—Fenékpuszta— Szentgyörgy közötti partvonal igen szépen kialakul a térképen. Ezt a Kis-Bala- ton nyílt vize — természetesen — a maitól eltérő vonalozásúvá formálja. Zalavár, Szigliget és Tihany szigetek. Ezek bizonyára azok is voltak, de az már kevésbé valószínű, hogy Fonyód is az lett volna. A fonyódi Várhegyet olyan magasságú nyereg kapcsolja a mögötte levő dombsághoz, hogy azt még 113 m A. f. magasságú vízállás sem boríthatta el. A déli part élénken kígyózó vonala a mocsaras területeket (Nagyberek stb). is a Balatonhoz kapcsolja. Ilyen értelemben a part vonalazása jó; az elrajzolás kevés benne (1.82 ábra). Az északi part vonalvezetése is megfelel a valóban elöntött területeknek. A Szigliget körüli mocsár határvonala bizonyítja, hogy N. Angelini, aki a XVI. század közepén E 1.80 ábra. E. Stenglitz térképe (1664-ből) az előzőkhöz képest további torzulást mutat (IrmédiMolnár L. nyomán) 71
