Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.45 ábra. Részlet Lázár deáknak 1514—1528. évi térképéből: a Balaton tavában Tihanyt szigetként ábrázolta falon belül ,, . . . intra predictum murum et fossatum . . levő birtokok jövedelme marad (1.44 ábra) (Pannonhalmi rendtört. X. 639). 1417. III. 12. A konstanzi zsinaton időző Zsigmond király engedélyezi, hogy a tihanyi monostor szigetén országos vásárokat tarthassanak: „ ad insulam Tikoniensem . . . forum liberum singulis diebus dominicis in Omni eb- domata, necnon mundinas libéras seu fora annualia in singulis festis Assumptionis B. Marie V. et Penthecostis . . .” (Pannonhalmi rendtört. X-645). Az oklevél Konstanzban kelt. Utoljára talán a XVII. század első felében találkozunk „Tihany sziget” említésével. 1627. V. 11. Zala vármegye szentgróti törvényszéke a Tihany-vár alatti három kert, a külső tó körüli és a Diós-hegyen levő földek és az apáti rétek miatt folyó perben Körtvélyesi István várkapitányt elmarasztalja. Az erről szóló végzésben olvassuk: „ . . . item in eadem insula Tyhaniensi in quibusdam monticulis seu collibus, vulgo Dioshegy nuncupatis, circiter quinque... occupasset . . .” (Pannonhalmi rendtört. X. 771—772). A tihanyi apátság birtokaival és így Tihany leírásával foglalkozó oklevelek részben eredetiek, részben hamisítványok. Eredetiek az 1055, 1231, 1266, 1274, 1276, 1283, 1288, 1327, 1349, 1389, 1416, 1417-ből kelt oklevelek. Hamisítvány az 1093-ból keltezett adománylevél. Az 1627. évi ítélet okmánya szintén eredeti. Az az időszak tehát, amelybe ezeknek az iratoknak földrajzi tartalmát be kell illesztenünk, az 1230 és 1630 közé eső négy évszázad. Valamennyi oklevél megegyezik abban, hogy Tihanyt nem félszigetnek, hanem szigetnek mondja. Ezekhez az okleveles adatokhoz csatlakozik még egy közel egykorú forrás, mégpedig Lázár deák térképe. (1.45 ábra). Ez a németországi fametszetes kiadásban fennmaradt, csodálatos tökéletességű munka [47] a ma ismeretes legrégibb térkép hazánkról [48]. Alkotójáról csak annyit tudunk, hogy Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára volt. Lóháton, fegyveres kísérettel, a Dózsa-féle parasztlázadás idején és a reá következő években bejárta az egész országot, és helymeghatározásokat végezve készítette el Magyarország térképét. Bizonyos, hogy Tihanyban is járt, már csak az apátság birtokában levő egykorú birtokleírások, határjárási okiratok kedvéért is. De járnia kellett Tihanyban azért is, mert Lázár deák térképe asztro- geodéziai helymeghatározásokon, és az így meghatározott pontokból végrehajtott előmetszéseken alapul. Márpedig Tihany olyan jellegzetes és előmetszés- hez is igen kiváló tereppont, hogy ezt 46
