Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
Besenyő 1347. IV. 21.: A somogyi konvent előtt Boor-i Gergely fia János kiadja Margit nevű leányának leánynegyedi illetőségét Somogy megyében Boor faluban és Besenew faluban; az utóbbi a Balaton mellett (H. Okmt. 233). Bottyán 1347. V. 31/1410. Részlet a Somogy megyei Bottyán nevű birtok határleírásából. ........méta possessionis Batthyan: . . . primo incess issent in Balatino, in loco Kevestetem vulgariter nominato . . . deinde ab eodem loco Balatini ad plagam septemtrionalem eundo pervenit ad metas possessionis rega- Iis Fenek vocate, deinde flectitur ad partem orientalem, exit de ipso lacu. cadit in quan- dam venam, abhinc in eadem vena ad partem meridionalem . . .” Azaz: a Somogy megyei ßottydn-falu határa a Balaton mellett a népiesen „Kévés tetem”-nek (Kevés?—Köves?) nevezett magaslatnál kezdődik, majd északnak a Fenék nevű királyi birtok felé halad ; innen kelet felé eltávolodik a Balatontól; egy erecskéhez ér, és e mellett dél felé visszatér a kiindulási pontra (Zalai Okit. I-462). Ez a Bottyán nevű falu ma már nincs meg. Balatonszentgyörgy és Vörs között volt légvonalban, pontosan középütt, a mocsarak partján (1.35 ábra). Szárberény 1353. X. 28. A fejérvári káptalan Szór- berényre vonatkozó vizsgálatának eredményeként jelenti, hogy ,, . . . Veszprém megyében csak egyetlen Zarberyn (Szárberény) nevű birtok van, mégpedig a Balaton közelében (circa Balatinum). Ez felosztásra került a veszprémvölgyi apácák és Vrs-(Örs)-i Uyske fiai között (H. Okmt. IV-178). Az itt említett Szárberény nevű birtok azonos a Fűzfő és Almádi közötti mai Vörösberény községgel. Lesenceistvánd 1372. X. 28. Istvándi (Lesenceistvánd), Tomaj és Syd (Zsid) birtok határjárási okmányában hivatkoznak Urbánch-for1.35 ábra. A Zala folyó torkolati szakasza a Kis-Balaton mocsaraiban (Kr/eger S. 1766. évi térképe) rás-kuta (kútjá)-ra és a Lesence patak mentén Istvándi ba vezető régi útra (magna via) (Zalamegye tört. II-55 I). Vonyarcvashegy 1335. XII. 8. A zalavári konvent előtt Kormoch-i Mihály Babucha-i más néven Vnorch-i Babocsai —Vonyarc-i birtokrészét ,,/uxto Balatinum” a Szent Mihály egyház kegyuraságával együtt eladja Parlag-i Pethen-nek. Az eladott birtok első határjele a Balaton mellett egy körüldombolt diófánál van; innen a határ északra tart. . . egy hegyre. Ennek oldalában Mescescu (Meszes-kü) kövek vannak; innen északra az Ozov-helyre, majd Walus (Vállus) határáig, ahonnan visszafordul délre a Balaton hoz, majd megint északra halad trágyázott föld mellett és ahol a régi ciszterna van, el37
