Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.26 ábra. Zalavár a XI. században (Fehér G. rekonstr. 1953; Cs. Sós Agnes könyvéből, 1963)

■(—-I----1------1-----------к

1

.27 ábra. Pribina kőből és fából épített récéskúti temploma (Cs. Sós Ágnes rekonstrukciója)

kutatóárokkal vizsgálta a templom kőfalazatát. Sós Ágnes ezzel szemben kutatóárkaival minden irányban 13 — 18 méterre eltávolodott az épülettől, és emellett a bazilika belső terében is igen alapos feltárást végzett. Ennek alapján megállapította; téves az a hiedelem, hogy a récéskúti kőbazilika lett volna Pribina 850-ben felszentelt temploma. Ennek több adat is ellene mond.

Mindenekelőtt az, hogy a Radnóti által feltárt bazilika alatt (1.28 ábra) Sós Ágnes még további két templomot talált. Közülük a korábbi egy nagyon régi fatemplom volt, amely valószínűen a IX. sz. elején leégett telep helyére épült. Sós Á. szerint a korai pannóniai keresztény hittérítői tevékenység egyik középdunántúli központja lehetett. Korát a körülötte elhelyezkedő sírok leletei határozzák meg. Az e templomhoz tartozó népréteg vegyes avar-szláv lakosság lehetett.

Helyébe Pribina emelt újabb templomot. A három récéskúti templom közül időben ez a középső. Cölöpös szerkezetű, vegyes anyagú: kő- és fatemplom volt (1.27 ábra). Pusztulása után került sor a Radnóti által feltárt és a helyszínen ma is látható, tisztára kőből épült récéskúti templom építésére. Ez, amint azt a körülötte levő temető sírjai bizonyítják, már nem is IX., hanem X. századi építkezés.

Récéskúton tehát három templom romjai és három temető halottjai fekszenek egymáson. Sós Ágnes gondos ásatása biztos időmeghatározást tesz lehetővé. A helyes kronológia pedig az egykori balatoni tartós vízszintek meghatározásának megbízhatóságát lényegesen növeli.

Abból kell kiindulnunk, hogy a Pribi- no-féle templomról tudjuk, hogy Liup- ram salzburgi érsek 850-ben „Isten szent anyjának, Máriának tiszteletére” templomot szentelt Pribina várában. Ugyanebben a fejezetben azonban még két másik templomról is szó esik. Mindkettő „Pribina városában” állott. Egyik még Pribina fejedelem életében épült; ebben helyezték el Szent Adrianus földi maradványait. Építéséhez a salzburgi érsek képzett mesterembereket küldött[43o].

28