Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
' A másik templom védőszentje Keresztelő Szent János volt. A kettő közül egyik templom lehet azonos azzal a — kora szerint középső — templommal, amelyet Sós Ágnes tárt fel 1962—1963-ban. Ennek döngölt pádimentuma 20 — 40 cm-rel van a Radnóti által feltárt bazilikáé alatt. A legkorábbi fatemplom járószintje pedig további 10—15 cm-rel a középső templomé alatt. Vagyis a XI. századi récéskúti kőbazilika pádimentuma 107,95 m A. f., a Pribina-féle templom pádimentuma 107,65 m A. f., a korai missziós fatemplom döngölt járószintje 107,50 m A. f. Még egy fontos adatot kell kiemelnem: a mosaburchi várkápolna döngölt járószintje, közvetlen összeszintezés eredménye szerint (a mérést magam végeztem), 107,93 m A. f. A várbeli Mária-templom nem azonos a Turco- féle alaprajzon: (az 1.15 ábrán) láthatóval. A várbeli kápolna és a Radnóti feltárta récéskúti kőbazilika pádimentumáinak szintmagassága 2 centiméteren belül azonos. E meglepő egyezés oka csak az lehet, hogy a két templom egy időben épült, és a szintezést a Balaton akkori tartós vízállása mellett a Zala völgyében kialakult zalavári víztükörrel végezték el. Sós Agnes azt már korábban kiderítette, hogy a Mosaburch-i várkápolna újabb keletű, mint maga a vár. Most nyugodtan feltételezhetjük, hogy a récéskúti bazilikával együtt a XI. században épült. Hogyan alakult ebben a két évszázadban, amelyet a szóban forgó négy templom képvisel (tehát kb. 750 és 950 között) a Balaton vízállása? Sós Ágnes ásatásai eredményeiből erre is pontos válasz adható. Említettem már, hogy Sós Ágnes — a korábbi zalavári ásatási gyakorlattól eltérve — 10—12 métert is elérő, többméteres kutatóárkokkal vizsgálta a récéskúti terepet. Megállapította, hogy az egykori templomok a Zala mocsarából alig-alig kiemelkedő magaslatra épültek. Noha Récéskút morfológiailag ma is 1.28 ábra. A Zalavár-récéskúti bazilika romjai (Gerő L. és Radnóti A. nyomán) 29 1.29 ábra. Szelvény a récéskúti bazilika keleti falának végében, vagyis a szentély mögött. (Betűjelek leírása a szövegben (Cs. Sós Ágnes nyomán)
