Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
római castrum állott. Erről a kis erődítményről nagyon keveset tudunk. Dor- nyai (Darnay) Béla szerint [30] a négy- szögletes alakú várhoz hengeres bástya tartozott. Római eredetét az itt talált nagyon sok római pénz és tégla bizonyítaná. Négyszögletes faragott kövekből épült alapfalai földbe vert cölöpökön nyugszanak. A Zalavártól légvonalban mindössze 10 km távolságban levő fenék-pusztai római erőd (burgus) és telephely (Val- cum) a Balaton partján, a temetők tanúsága szerint, valószínűleg a IX. századig fennmaradt. Egyes régészek véleménye szerint a védhetőség szempontjából sokkal kedvezőbb fekvésű zala- vári római castrum valószínűleg ugyancsak megérte a IX. századot. Ezek az adatok azonban még ma is eléggé bizonytalanok. Ha ez a feltevés helytálló, akkor az is elfogadható, hogy a rómaiak távozta után, vagyis a V —IX. században a hunok, a gepidák, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok is használhatták azt. Csalog József kétségtelennek tartja, hogy ezek a zalavárihoz hasonlóan a mocsárrengetegből alig kimagasló, homokos szigetek az ős- és az újabb kőkorban, valamint a bronzkorban is lakottak voltak [31]. Ez azért fontos számunkra, mivel ezeknek a kis szigeteknek magassága meghatározásom szerint 107,4 és 108,0 m A. f. Az őskő- kortól a rómaiak korának végéig, tehát az V. századig a Balaton vízszintje a 106,0 — 106,5 m magasságot — ezek szerint — csak átmenetileg haladhatta meg. A IX. században, 830 körül, Moimir északi morva fejedelem szomszédját, a frankokkal cimboráló Pribina keleti morva fejedelmet elűzte morvaföldi hazájából. Pribina és népe nehezen talált menedékre. Ezért kényszerültek behúzódni a Zala mocsaraiba, ahol is Pribina az egykori római castrum helyén és köveiből várat és templomot építtetett magának. A templom a Várszigettől északkeletre levő, Récéskút nevű kisebb kiemelkedésen létesült. A várral cölöpsorra épült hídút kötötte össze [31]. Sajnos, a várnak már nyomát is alig találjuk. A múlt századbeli kövesút1.18 ábra. Kora Árpád-kori híd maradványa a Zala új medrében (Miholics J. felv. 1966) 22