Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

római castrum állott. Erről a kis erődít­ményről nagyon keveset tudunk. Dor- nyai (Darnay) Béla szerint [30] a négy- szögletes alakú várhoz hengeres bástya tartozott. Római eredetét az itt talált nagyon sok római pénz és tégla bizo­nyítaná. Négyszögletes faragott kövek­ből épült alapfalai földbe vert cölöpö­kön nyugszanak. A Zalavártól légvonalban mindössze 10 km távolságban levő fenék-pusztai ró­mai erőd (burgus) és telephely (Val- cum) a Balaton partján, a temetők ta­núsága szerint, valószínűleg a IX. szá­zadig fennmaradt. Egyes régészek véle­ménye szerint a védhetőség szempont­jából sokkal kedvezőbb fekvésű zala- vári római castrum valószínűleg ugyan­csak megérte a IX. századot. Ezek az adatok azonban még ma is eléggé bi­zonytalanok. Ha ez a feltevés helytálló, akkor az is elfogadható, hogy a rómaiak távozta után, vagyis a V —IX. században a hunok, a gepidák, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok is használhat­ták azt. Csalog József kétségtelennek tartja, hogy ezek a zalavárihoz hason­lóan a mocsárrengetegből alig kima­gasló, homokos szigetek az ős- és az újabb kőkorban, valamint a bronzkor­ban is lakottak voltak [31]. Ez azért fon­tos számunkra, mivel ezeknek a kis szi­geteknek magassága meghatározásom szerint 107,4 és 108,0 m A. f. Az őskő- kortól a rómaiak korának végéig, tehát az V. századig a Balaton vízszintje a 106,0 — 106,5 m magasságot — ezek szerint — csak átmenetileg haladhatta meg. A IX. században, 830 körül, Moimir északi morva fejedelem szomszédját, a frankokkal cimboráló Pribina keleti morva fejedelmet elűzte morvaföldi ha­zájából. Pribina és népe nehezen talált menedékre. Ezért kényszerültek behú­zódni a Zala mocsaraiba, ahol is Pribina az egykori római castrum helyén és köveiből várat és templomot építtetett magának. A templom a Várszigettől északkeletre levő, Récéskút nevű kisebb kiemelkedésen létesült. A várral cölöp­sorra épült hídút kötötte össze [31]. Sajnos, a várnak már nyomát is alig találjuk. A múlt századbeli kövesút­1.18 ábra. Kora Árpád-kori híd maradványa a Zala új medrében (Miholics J. felv. 1966) 22

Next

/
Thumbnails
Contents