Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
III. A parterózió vizsgálata
folyásolja. A VITUKI balatonszemesi kutatóállomásának mérései szerint 60 km/h sebességű, és két óránál nagyobb tartósságú északi irányú szelek esetén két méter mély vízben 1,8 magasságú hullám is kialakulhat. Más oldalról — a vízszintlengés és a hullámzás bizonyos összeeső fázisaiban — a tó vízállása mintegy 1,5 m-rel emelkedhet az átlagos vízállás fölé, amely a part további erózióját meggyorsítja. A partelhabolás számszerű értékeit szemléltetően mutatják be a Zamárdinál létesített parti ellenőrző szelvény mérési adatai (3.16 ábra). Eszerint a partvonal eltolódásának sebessége az 1,5 m/év értéket is eléri. A VITUKI ellenőrző szelvényeinek helyét Szesztay [10] a. id. műve tünteti fel. (L. 189. old.) A parterózió mértékét kedvezőtlen esetekben több nagyságrenddel megnövelheti a jég partromboló hatása is. Az olvadás idején fellépő heves viharok hatására a jégmező táblákra szakad, azok a partra torlódnak fel és különösen meredek rézsű esetén hatalmas partrombolást okoznak. A feliszapolódást meghatározó tényezők és folyamatok vázlatos áttekintése után célszerű megvizsgálni a feliszapolódás folyamatát meghatározó mérleg főbb tényezőit Szesztay K. közlése szerint, a kutatások koordinálására létesült intézetközi munkaközösség 1963 — 1964 évi jelentése alapján. Az 1965. évi becslés Bevétel: mm/év = millió tonna/év szél hordta por 0,02 csapadékvíz oldott anyagai 0,02 vízfolyások oldott anyagai 0,30 vízfolyások hordaléka (0,20) parterózió 0,20 biológiai üledék (0,20) 0,94 Kiadás mm/év = millió tonna/év Sió oldott anyagai 0,15 kotrások (1956-60) 0,25 0,40' Az adatok az előző fejezetben ismertetett számításokkal és meggondolásokkal összhangban a feliszapolódás növekvő tendenciájára utalnak és egyéb hatások miatt kb. 1,0 mm évi átlagos feltöltődést jelentenek. A II. fejezetben közölt számításaink szerint a feltöltődési tendencia nagyjából logaritmikus eloszlású törvényszerűséggel írható le. A Balaton feltöltődésére vonatkozó morfológiai-hidrológiai jellegű következtetéseinket, az elvégzett számítások eredményeit összefoglalva megállapítjuk, hogy a Balaton várható élettartama az 1000 —1800-as évek közötti, természetellenesen magasan tartott vízállások következményeként lényegesen lerövidült. Ennek a mesterséges felduzzasztásnak annakidején magyarázható okai voltak, mégis azt kell mondanunk, hogy ez a körülmény ma már gyakorlatilag helyrehozhatatlan károkhoz vezetett. Ezért különös felelősség hárul reánk akkor, amikor a Balaton életébe bármilyen további, mesterséges beavatkozást tervezünk. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé (amint erre a bemutatott 3000 éves időszakra elvégzett elemzés meggyőző bizonyítékokat szolgáltatott), hogy nem lehet büntetlenül és következmények nélkül beavatkozni egy természetes hidrológiai egység életébe, a hidrológiai egyensúlyi állapot törvényszerűségeinek mélyreható és sokoldalú elemzése nélkül. Az adott esetben a természeti-történeti tanulságok szolgáljanak erre vonatkozóan intő például a jelen és a jövő nemzedékei számára. 3.16 ábra. A partelhabolás mértéke Zamárdinál 11* 177
