Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
III. A parterózió vizsgálata
XXX Jelzőanyag с 1-10 szemcse о Jelzőanyag nincs • 10 szemcsénél több A szél okozta áramlások mélységkiegyenlítő hatását részletesebben vizsgálva, medencénként a következő megállapításokat tehetjük. 1. Az I. medence maximális (3,5—4,0 m) mélységzónái a kiegyenlítődési tendencia ellenére, továbbra is a Siófok- Világos közötti déli part térségében maradnak, azonban kiterjedésük csökkenő. Az I. medencéből visszaáramló hordalék hatására a Füred—Zamárdi-i szelvény Siófok irányában fokozatosan feltöltődik; emellett azonban általános feltöltődési tendencia érvényesül a Füred— Kertese vonalában vett teljes északi part mentén is. 2. Ha a Balaton vízállása továbbra is a jelenlegi megszabott határok között marad, akkor a tihanyi mélységviszonyok a közeljövőben nem változnak lényegesen, a már kialakult nagy mélységű meder vízszállító-képessége megfelel a szél okozta vízszinteséseknél mozgásba jövő víztömegeknek, sőt az áramlási holtterekben (elsősorban a Szántód felőli oldalon) további feltöltődések várhatók. 3. All. medence Tihany felőli oldalán a szél okozta áramlások által szállított hordalék nagy része a tihanyi szoros előtt torlódik, keresztirányú áramlások hatására kiegyenlítődik és így a feltöltő- dés, az átlagos mélységcsökkenés tovább folytatódik. A változás tendenciája olyan, hogy a mélységek a medence közepén fokozatosan 3 m körüli, majd ezalatti maximális értékre csökkennek. 4. A III. medence mélységeinek kiegyenlítődési tendenciája az előbbiekhez viszonyítva lényegesen erősebb. A különböző eredetű (részben a medencébe közvetlenül bejutó, részben а IV. medence felől beáramló) eróziós termékek az intenzív hossz- és keresztirányú áramlások hatására, a jelenleg már Keresztár—Fonyód előtti részen található, kb. 3,0 m mélységű zónát fokozatosan feltöltik, és a közeljövőben egyelőre 2,5 m körüli maximális átlagmélységek kialakulása várható. 5. А IV. medence vonatkozásában a korábban már kifejtetteknek megfelelően még erősebb a feltöltődési, kiegyenlítődési folyamat: a hossz- és keresztirányú áramlások rövidesen felszámolják a Győrök — Keresztúr szelvényében helyenként még megtalálható 2,0 m mélységű zónákat, és átlagban egyelőre 1,5 m körüli vízmélységek alakulnak ki. Az áramlások kiegyenlítő hatása legintenzívebben a Keszthely— Berény szelvényben érzékelhető. A további kutatások során tehát elsősorban e rész változását lesz majd célszerű regisztrálni a VITUKI által folytatott jelzőanyagos vizsgálatok keretében. Az eddigi eredményekből megállapíthatóan az elhabolt partanyag Fiamvas és Rákóczi vizsgálatai szerint részben a tó belseje felé áramlik [15], részben pedig a partvonallal közel párhuzamos irányban mozdul el. Példaképpen a Balaton- szemesnél létesített ellenőrző szelvény mérési adatait mutatjuk be (3.15 ábra). A közel egyéves észlelési időszak alatt a partanyagvándorlás eredő iránya Keszthely felé mutatott. A Balaton egészét tekintve a felisza- polódás folyamatát a déli part nagy részének intenzív eróziója jelentősen be176 3.15 ábra. Meder- és partanyagmozgás Baiatonszemesné!
