Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
III. A parterózió vizsgálata
tényező függvényében a 3.12 ábra alapján határozhatjuk meg. A szél okozta áramlás és a hullámzás együttes hatására keletkező fenék menti pulzációs sebességösszetevő átlagértékének számítására (abszolút értékben kifejezve) a V összefüggés használható. Az Nh paraméter számítására V. M. Makkaveev [4], valamint N. A. Labzovszkij [7] javaslatai alapján felírható Nh 242 G h ‘ (3.23) A (3.20) összefüggésben szereplő К arányossági tényező А. V. Karausev szerint a 3.11 ábra alapján nyerhető a G = w v* (3.24) viszony függvényében. Az előzők alapján végül is a (3.13) összefüggés alakja c = $cIe-NG<,-»1 (3.25) amely V. I. Abakumov tapasztalati ellenőrző mérései alapján közelítő számításokra elfogadható. A bemutatott összefüggések alapján a szél okozta tranzitáramlás (x irányban) függély menti átlagos töménységét a c = ck + (c0 - ck) e“( <* )x (3.26) összefüggésből számíthatjuk, ahol а к tényezőt a W0K 1 + ФК (3.27) egyenlet szolgáltatja. Ez esetben a számítási szakasz kezdetén levő töménység (c0) célszerűen helyszíni mérések alapján határozandó meg. Az összefüggések alapján — figyelembe véve a szélviszonyokat — közelítő számításokat végeztünk a szél okozta hordalékvándorlás mennyiségére vonatkozóan. A szélsebesség 15—20 m/s értékei mellett a tó vizének hordaléktartalma 3 — 400 g/cm3 értékeket vehet fel (3.14 ábra). A szél okozta vízszintlengések miatt a tó hossztengelyében véve, Starosolszky mérései szerint átlagosan ±50 cm magasságkülönbség állhat elő, amelynek hatására naponta mintegy 50—55 millió m3 víztömeg áramlik át a tó egyik feléből a másikba. Ezzel az értékkel számolva napi 15—20 ezer tonna iszapmennyiség helyeződik át, és az uralkodó szélirányt figyelembe véve egyik közvetlen oka lehet, pl. az Aszófő—Földvár, ill. Akaii— Szárszó szelvényekben tapasztalható mélységcsökkenéseknek, ill. a medermélységek intenzív kiegyenlítődésének. 175 3.14 ábra. A hordaléktöménység jellemző értékei