Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
II. A Balaton alaktani vizsgálata
vízállásoknál látható hirtelen növekedés az említett öblözetek nagymértékű előretörésének felel meg. C) A PARTVONAL FEJLETTSÉGI VISZONYAINAK VIZSGÁLATA Az irodalomban szokásos módon a Balaton partjainak tagozottságát vagy fejlettségét, a partvonal hosszának a tóval egyenlő területű kör kerületéhez való viszonyával jellemeztük. így tehát, ha a part hossza L, és a tó területe F, akkor a part fejlettségi száma A teljesebb jellemzés céljából kiszámítottuk még ß = Y (2.2) fejlettségi tényezőt is. Kétségtelen, hogy a két paraméter nem tükrözi teljesen a part fejlettségi viszonyait, mégis egyszerűségük miatt esetünkben (miután végső célunk a parterózió vizsgálata) elég alapot adtak a további következtetésekre. A 2.8 ábrán a fejlettségi szám és a fejlettségi tényező időbeni változásait láthatjuk. A két tényező lényegében egymásnak tükörképét mutatja; külön-kü- lön kiszámításukat és ábrázolásukat csak az indokolta, hogy a parterózió vizsgá2.9 ábra. A partvonal fejlettségét jellemző paraméterek változása a vízállás függvényében latakor esetenként felhasznált segédtényezők ezáltal könnyebben, áttekinthetőbb alakban határozhatók meg. A 2.8 valamint a 2.9 ábra kapcsán ismét utalhatunk arra a körülményre, hogy a jellegzetesnek minősített 106 m A. f. körüli vízállásoknál a paraméterek görbéin ismét inflexiós pontokat találtunk. Kitűnik továbbá, hogy a jelenleg tartott vízállások megfelelő paraméterértékei alacsonyabbak a természetes hidrológiai egyensúlynak megfelelő értékeknél. Ez a tény önmagában arra utalhatna, hogy a mostani vízállás a partelmosódás szempontjából kedvezőbb helyzetet hozott létre. A későbbiekben kimutatjuk azonban, hogy ez a kedvező hatás csak látszólagos; a lecsökkent fejlettségi paraméterekhez ugyanakkor új eróziós bázis tartozik, és ilyen esetekben már az új egyensúlyi profil kialakulásához szükséges időt is figyelembe kell venni. A fejlettségi paraméterek 1000 — 1800 közötti jelentős mértékű változásából éppen az adódik, hogy a paraméterek bármilyen értelmű tartós megváltozása jelentős mértékben felélénkítette az eróziós jelenségeket, és a hullámzási viszonyoknak megfelelő belső áramlások hatására megnövekedett a meder általános feliszapolódásának üteme is. ti 161