Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
szokatlan gyorsaság, írja, amellyel áttelepítették a kastélyba. Szobájának ablaka a Balatonra nézett. Egyedül maradt. „Mindenben a legnagyobb kényelmet találtam, csak egy dolog zavart, de egyben mulattatott is. Valami különös hangverseny volt ez, de hogy honnan jönnek a hangok, jó ideig nem tudtam kitalálni. Úgy tűnt, hogy a dallam hol erősödik, hol halkul. Olyan volt, mint folyton szóló, apró csengettyűk hangja. ... Kinyitottam az ablakot, hogy jobban halljam. Végül is felfedeztem a különös zene forrását. A hold bágyadtan sütött a Balaton tavára, s a víz széléről jött a hang, amely nem volt más, mint a lápos és mocsaras parton tanyázó millió béka brekegése.” Másnap a gróf keresztúri gazdaságát óhajtotta a vendég megszemlélni. „A majorból egy római táborhely mellett elhaladva a tóhoz érkeztünk. Itt egy csónakot találtunk és hat velencei viseletbe öltözött evezősembert, akik ránk vártak, hogy a (Főnix) hajóra vigyenek. A hajót a gróf az ő fregát-jának nevezi, mert a legnagyobb és alighanem az egyetlen vitorláshajó ezen az édesvizű tavon. Nagy egyárbocos és hol kirándulásra, hol meg teherszállításra használják, ha sót kell hozni a tónak a túlsó végéről. A hajó lapos feneke nincs jól méretezve a vitorlahasználat szempontjából, de a sekély víz miatt föltétlenül ez az építésmód szükséges. Ezen a tavon a rendes hajózás — ha annak lehet mondani — egy kezdetleges bödöncsó- nakban történik. Ez egyetlen fatörzsből készül, és ritkán ülhet bele egy személynél több. Veszélyes volta miatt lélek- vesztőnek hívják. De azért a halászok át-átszelik benne legnagyobb szélességében is a tavat. A Balaton nagyon szép tó. Partjai általában kevésbé magasak, de néhol, különösen Tihanynál meredekek. Hossza 45 angol mérföld, szélessége 3,5 és 9 angol mf. között váltakozik. Mélysége aránytalanul csekély, hiszen a legmélyebb részeken, azaz Tihany mellett 27 lábnyinál nem több. Mocsaras területek veszik körül, amelyek magasság híján nem csapolhatok le. De felmerült az a terv, hogy a tó közepét kimélyítenék, így hajózhatóbbá válnék és összekötnék a Dunával. Ha ez megvalósulna, akkor a víz színe annyira süllyedne, hogy a közel 130 000 holdra becsült nádasterület vizét beszívná. Főkép a Zala folyó táplálja . . .” „ . . . Reggel hét órakor indultunk el (négylovas hintóval), és hamarosan ott 140 1.169a ábra. Keszthely város térképe 1769-ből, Ismeretlen szerzőtől A térképen Festetics György gróf új kastélya és parkja látható (a kastély előtti kőkerítés ekkor még nem épült meg)
