Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
Aszófői—Tihanyi öböl Tőzegláp szintje............ 105,20 m A. f. Alsó terasz szintje .... 106,80 mA. f. Középső terasz szintje . 107,60 m A. f. Római villa alapzata .... 108,45 m A. f. Árpád-kori (XIII. századi) templomrom pádimentuma ............................... 109,90 m A. f. A tihanyi nyak legmagasabb abráziós színlője . . 109,85 m A. f. Tihany, a rév közelében Alsó terasz szintje....... 106,20 m A. f. Közép ső terasz (nincs kifejlődve) .................... — — XVII. századi abráziós szín lő ............................. 110,00 m A. f. F első terasz szintje .... 113,90 mA. f. Ugyanott az alsó terasz maradványa ................... 105,35 m B alatonszemes vasútállomás mellett XVII. századi terasz szintje ........................... 108,10 m Siófok, a régi Fok falu közelében „Antiquus Effluxus la- cus Balatonis” feltöltődött medre 1................ 104,80 m Ugyan az II...................... 105,60 m Ugyanaz III. 105,28 — 105,30 m Közbenső hátak = alsó terasz szintje ............... 106,45 m A régi Fok falu települési szintje (homokdomb teteje) ............................... 111,50 m Tihany, füredi öböl Tőzegláp szintje az öböl partján ......................... 104,90 m A. f. M ai vízszint .................. 104,82 mA. f. Alsó terasz szintje kb. 600 m-rel feljebb Aszófő község irányában ......... 106,80 mA. f. A XII. sz.-i templomrom padlószintje (az országút közelében) ... 121,90 mA. f. A tihanyi nyereg legmagasabb pontja................ 109,50 m A. f. A felsorolt adatok világosan tanúsítják azt, hogy a Balaton történelem előtti, római, és népvándorlás kori, illetőleg Árpád-kori szintje 106,0 m körüli volt. A legalsó abráziós partszegély szintje ennek felel meg. A török hódoltság korában fokozatosan és ugrásszerűen emelkedik a tó víztükre aszerint, milyen magas gáttal akadályozzák meg lefolyását. Jobban és kevésbé kifejlődött teraszok jelzikezek- nek a munkálatoknak nyomát. Ezek szintmagassága: Máriafürdő F/omokturzás gerincmagassága ...................... 106,70 — 107,10 m A. f. Balatonboglár Tőzegláp szintje............ 104,60 m A. f. Alsó terasz szintje .... 106,65 m A. f. Középső terasz szintje .. 107,10— 107,80 m Felső terasz szintje .... Egy árokban feltárt régi 116,90 m vízállás nyoma ............. 1 03,95 m 106,20— 106,80 m A. f. 107.10- 107,90 m 108.10- 108,60 m A legmagasabb XVII. századi vízállás kétségtelen nyoma (Vörs, Máriaaszszony-sziget), ............... 109,70 m i lletve............................. 110,00 m A DK-i Balaton-partot kísérő turzások magassága egybevág a XVII. századi vízállás magasságával tehát azonos kori eredetű ......................... 107,10— 108,70 m A tihanyi abráziós parti színlők ennél magasabban fejlődtek ki................... 110,00 m M indebből az következik, hogy a Balaton partját követő turzások és abráziós színlők rendszerét más szemmel kell néznünk [202] és az eddigi, kellő tárgyi, régészeti és levéltári adalékok híján levont következtetéseket módosítanunk kell [203]. Bulla Béla 1943-ban készült kitűnő tanulmányában [204] erről a kérdésről így ír: „Az általam kinyomozott és a Balaton 0 pontja felett 140 — 150, 180—250 és 300—400 cm magasságban elhelyezkedő abráziós színlők magasságbeli egyezést mutatnak a Keszthelyi öbölben Korcs- máros /vautól kimutatott [205] holocén abráziós színlőkkel és a Cholnoky Jenőtől leírt [206] déli parti holocén turzások hármas rendszerével. Korcsmáros ezeknek a színlőknek keletkezését a Balatonnak holocén éghajlatváltozások által okozott vízállásváltozásaival hozza összefüggésbe. Ilyen módon a tó 0 pontja (104,10 m A. f.) felett 300 — 400 cm magasságú színlőt a bükk-kornak hűvös, csapadékos éghajlata idején megduzzadt tó abráziós tevékenysége hozta volna létre. A II. sz. színlő szerinte a Balaton római hódítás ideje előtti vízállását jelezné; végül a legalacsonyabb a jelenkori abráziós partnak és a hozzá tartozó terasznak felelne meg.” ,, . . . Mindaddig, amíg a déli part színlői tanulmányozva nincsenek, amíg a színlők és a turzások közti tér- és időbeli összefüggéseket a kutatás fel nem derítette, ez alacsonyabb színlők kialakulásának korát tekintve aligha lehetne határozott állást foglalni ...” írja Bulla [204]. Az előzőkben részletesen előtárt történeti, régészeti és levéltári, nemkülönben a helyszíni bemérések szolgáltatta adatokból egyértelműen megállapítható, hogy a Balatont kísérő 106,20— 106,80 m Á. f. magas abráziós partszegély elsősorban a római kor előtti és a népvándorlás kori vízállásnak felel meg. A rómaiak korát megelőző vízállásról tehát i. e. 800-ig visszamenő régé114
