Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
3. A feszített vasbetonszerkezetek anyagai és a feszítési rendszerek
A feszítés menete a következő. A feszítendő műtárgy falára körös-körül "ingákat" helyeznek el. Az ingák nyelve egy csukló körül szabadon elfordulhat, s ezek egy fésüszerü huzalrendező berendezésben végződnek. E fésűkön halad keresztül a feszitőacél-nyaláb. A feszitőacélokat az ingák segítségével a betonfelülettől olyan távolságra húzzák el, hogy az acél sehol ne érintkezzen a betonfelülettel. A feszitőacél-nyaláb igy sokszög alakúvá válik. Ebben az állapotban végzik el a feszítést. A feszítés ideje alatt az ingákat a betonfelületre merőlegesen kell tartani. A tervezett feszültség elérése után - a feszi- tési hellyel ellentétes oldalon - az inga nyelvét párosával leeresztik, úgy, hogy a feszitőacél - tüskék köz- beiktatásával a beton felületére feküdjön fel. E művelet közben a feszitőacél megrövidülne, de ezt a sajtók működésével megakadályozzák, és a feszültségeket a szükséges értéken tartják. Ily módon az összes ingát folyamatosan leeresztik, és a huzalokat a fésűkből kioldva, az egész nyalábot lehorgonyozzák. A módszer előnye a kis súrlódási veszteség és az egyenletes feszültségeloszlás. Különösen alkalmas utólagos megerősítések elvégzésére /pl. vizzárósági hiba megszüntetése/ .- 82
