Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

4. A feszített vasbetontartók számítása

4. A FESZÍTETT VASBETONTARTÓK SZÁMÍTÁSA

A feszitett tartók számit ás alapjában véve annyiban különbözik a vasbeton tartók számításától, hogy a feszitett tartók már közvetlenül a készítésük után feszültség alatt állnak /sa j át feszült ségi állapot/. A feszitett tartókat a következő terhelési esetekre kell megvizsgálni :

1. terhelési eset: a feszítőerő ráengedésekor,

2. terhelési eset: a szállítás és szerelés állapot ában ,

3. terhelési eset: az üzemi teher esetén,

A. terhelési eset: a törésre mértékadó teherre.

Az 1. és 2. terhelési esetben a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a készités, szállítás és szerelés közben a szerkezet nem károsodik-e. Az üzemi teher re végzett számitás a repedéseket és alakváltozásokat vizsgálja. A feszültségszámitást az első három vizsgálat alkalmával általában az I. feszültségállapot feltételezésével végezzük el, azaz a betont repedésmentesnek, a feszültségeloszlást lineárisnak tételezzük fel. Azonban a repedéskorlátozás ellenőrzése során - berepedt kereszt metszet esetén - a feszültségeket a II. feszültségállapot alapján számítjuk, azaz feltételezzük, hogy a beton húzott zónája berepedt, de a nyomott oldalon a feszültségeloszlás még lineáris.

7'3 -