Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

3. A feszített vasbetonszerkezetek anyagai és a feszítési rendszerek

Kétségtelen, hogy a felsoroltak s még sokan /Koenen. Labea, Perkuhn, Jackson stb./ a feszités úttörői közé tartoznak, de végleges eredményt nem értek el.

Fre;yssinet [francia mérnök egy személyben kutató, tervező és kivitelező, a feszitett beton létrehozásának legnagyobb egyénisége. Ő fedezte fel a beton lassú alak- változásának törvényeit. Munkásságát 1926-tól kezdődően tanulmányokban, szabadalmakban irta le, ezekben a feszitett betont "précontraint"-nek /előfeszitettnek/ nevezte. Ő találta fel - többek között - a kúpos-ékes lehor- ganyzást, a hauzalköteges sajtót stb. Ő tervezte és valósította meg a lamellás hidakat.] Ő volt az, aki a feszités problémáját mind elméletileg, mind gyakorlatilag megoldotta.

Kutatótársaival /Faber, Glanville stb./ 1926-ban tisztázta azokat az alakváltozási kérdéseket, amelyek a feszités megoldásának alapjául szolgáltak. 1929-ben megépítette az első nagy teljesitményü sajtóját. Az első jelentősebb feszitett beton műtárgy a Le Havre-i tengeri kikötő épületalapozásának biztosítása volt 1933-35- ben. Ettől az időtől kezdve a feszitett betonból épitett műtárgyak száma egyre jobban növekszik, s ma már világszerte elismert, kedvelt szerkezet.

3.1 A feszített beton alapolve

A feszitett beton alapelvét a következő egyszerű példával magyarázhatjuk: ha a könyvespolcról egyszerre több könyvet akarunk levenni, ez csak akkor sikerül, ha a könyveket megfelelő erővel szorítjuk egymáshoz. Az egymáshoz szorított könyvek egy testet alkotnak. Ha a könyveket nem kellő erővel szorítjuk össze, akkor azok szétesnek. Az egy testet alkotó könyvek feszitett szerkezetet képeznek; a karunk által kifejtett nyomóerő a feszitő erő.- 4-1