Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)

3. A feszített vasbetonszerkezetek anyagai és a feszítési rendszerek

Ezek után fogalmazzak meg a feszités alapelvét a szilárdságtan nyelvén. A feszités alapelve az, hogy a betont a teher fellépése előtt olyan feszültségi álla- '

potha hozzuk, amelynek fellépte után a külső terhelésből adódó belső erőket teljesen vagy túlnyomó részben a beton vegye fel. Vagyis a betonban olyan saját feszültség- állapotot kell biztosítani, hogy benne a használati tér- t

bek hatására huzófeszültségek egyáltalán ne, vagy csak kis mértékben keletkezzenek.

Vizsgáljuk meg a normálfeszültségek alakulását a ,

3.1 ábra segítségével. A vizsgálat során feltételezzük, hogy a beton homogén és lineárisan rugalmas. Képezzünk ki a betongerenda szilárdsági tengelyében egy üreget, s abba helyezzük el az acélbetétet /3.1/a ábra/. Az acélbetét és a betongerenda csatlakozásánál alátétlemezeket helyezünk el. Ha valamilyen módon - például egy anya rácsavarásával - az acélbetétet megfeszítjük, akkor ez megnyúlik, a beton pedig az alátétlemezeken keresztül reá háruló nyomóerő hatására megrövidül /3*l/b ábra/.Az igy létrehozott tartó: a központosán feszitett vasbeton tartó. Az acélbetétben ható húzóerő: a feszítőerő, amely- lyel a betonban fellépő nyomóerő tart egyensúlyt. A központos feszítőerő hatására a saját feszültségek a betonkeresztmetszet mentén egyenletesen oszlanak meg /3.1/d ábra/. /Ha e tartót kéttámaszú tartóként terheljük /3.1/c ábra/, a nyomaték hatására a keresztmetszet mentén lineárisan változó normálfeszültségek lépnek fel /3.1/d. ábra./ Ezek a feszültségek a feszítéssel létrehozott sajátfeszültségekre halmozódnak.

Lehet a feszitési feszültség olyan nagy, hogy az összegezett feszültség a teljes keresztmetszet mentén nyomást okoz /3.1/d ábra/, de lehet az alsó szálban a normálfeszültség éppen zérus /3.1/e ábra/. Kisebb fe42