Bándy Iván: Vízépítési műtárgyak I. Beton- és vasbetonszerkezetek (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1976)
9. Támfalak, partfalak
9.44. Az injektált talaj horgonyok A földmegtámasztásra alkalmazott szerkezetek /szádfal, dúc olás stb./ hátrahorgony zása már ismert és bevált módszer. A bátrahorgonyzásnak sok előnye van. Csökkenthető a beverési mélység, állékonyabb szerkezetet kapunk stb. A bátraborgonyzéskor alkalmazott módszerek a mai fokozottabb követelményeknek azonban már nem felelnek meg. Az uj módszerek kutatása során jutottak el az injektált tala,jhorgony alkalmazásához, amely világszerte elismert módszer. Hazánkban az injektált talajhorgony alkalmazására még nem került sor. A módszer bevezetése előkészületben van a Vizügyi Épitő Vállalatnál. Az előkészítés során a vállalat széles körű világszinvonal kutatást végzett /Radó András: Műszaki fejlesztési tanulmány injektált talajhorgony ok előállítására, Bp. 1974. január/, amelynek eredményét az alábbiakban foglaljuk össze. 3.441. Az injektált horgonyuk és alkalmazási területük A talajhorgony ok készítésének előfutárait jelentették azok a horgonyzási megoldások, amelyeknél a horgonyzandó testet egy tőle távolabb elhelyezett másik testhez vonórud segítségével hozzákapcsolták és rögzítették. A bányászatban és az alagút építésben szükségesnek mutatkozott az omlásra hajlamos főte biztosítása. A biztosítást kőzetesavarozással oldották meg. Lyukakat fúrtak logyezőszerüen a főtébe a kellő teherbírással rendelkező rétegig. A furatokba kőzetcsavarokat helyeztek el és rögzítettek, segítségükkel omlás ellen biztosították a főtét. 311
