Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)
3. Az altalaj felderítésének módszerei
geofizikai talajvizsgálatokkal: szeizmikus vizsgálat, dinamikus vizsgálat, geoelektronos vizsgálat, izotópos vizsgálat. 5.21 Közvetlen tala.jfeltárás A talaj feltárására és mintavételre vonatkozó előírásokat az MSZ 4488-51. tartalmazza. A talajfeltárás szorítkozhat a rétegződés egyszerű megállapítására, vagypedig ezen túlmenően a részletes talajvizsgálatok céljaira előirt zavartalan minták vételére is. A kutatóaknás és a próbagödrös talajfeltárási módszer alkalmazása esetén a talajrétegződés jól megfigyelhető és a szükséges zavartalan mintavételek is megbizhe- tóan elvégezhetők. Azonban az aknák gazdaságosan csak kis mélységig - általában a talajviz szabta határig - készíthetők el. Laza talajban, vagy nagyobb mélységben költséges ducolásra van szükség. A fúrásokkal való feltárás egyszerűbb munkát igényei, és nagy mélységig alkalmazható, de a rétegek megfigyelése pontatlanabb és a mintavételek is csak körülményesen, vagy egyáltalán nem hajthatók végre. A vízszintes tárókkal való feltárás általában csak a csúszások, suvadások vizsgálatánál, szivárgók, alagutak építésekor szükséges abban az esetben, ha a mozgó vagy átnedvesedett réteg helyzete csak nagyon sürü és mély fu.ráshálózattal volna feltárható.- 45 -
