Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

3. Az altalaj felderítésének módszerei

5.22 Talajfelderités próbaterheléssel A felszini próbaterhelés a legcélszerűbbnek látszó módszer. Azonban az altalaj összetételében inhomogén, , valamint a fizikai és szilárdsági viselkedése egyes ke­resztmetszetben nem egyforma. A talaj igénybevételi mód­ja - végtelennek tekinthető kiterjedésénél fogva - élté­* rően viselkedik a próbaterhelés és a tényleges terhelés körülményei között. A próbaterhelésnél alkalmazható terhelő felület a tényleges épitmény terhelő felületéhez képest elenyésző­en kicsi, mert a felhordandó terhelő sulyok nagyságának határt szab a gazdaságosság. Gondoljuk meg, hog7 egy 50 . 50 cm-es terhelőlapra lO OOO kp terhet kellene fel­hordani, ha 4 kp/cm2 igénybevételt akarunk biztosítani. Viszont a kis felületek alatt mért süllyedések nem felel­nek meg a valóságos épitmény alatt keletkező süllyedések­nek . Csak ha azonos terhelőlemez és terhelési körülmé­nyek vannak szabad a felszini próbaterhelést a talajok összehasonlítására felhasználni. A talajok teherbírásá­nak megállapítására felszini próbaterhelést alkalmazni nem szabad. A fúrólyukban végzett próbaterhelés lehet függőleges vagy vízszintes. A fúrólyukban végzett függőleges próbaterhelés cél- ’ ja eredetileg az lett volna, hogy a talajkutatás közben fúrással feltárt talajrétegek várható teherbírását köz­vetlen terheléssel - a tervezett mélyalapozás számára 1 megállapítsa. Mindazok a hibák és pontatlanságok, amelyeket a fel­szini próbaterhelésnél vázoltunk, itt fokozottabban je­lentke znek.- 44 -

Next

/
Thumbnails
Contents