Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)
3. Az altalaj felderítésének módszerei
5.22 Talajfelderités próbaterheléssel A felszini próbaterhelés a legcélszerűbbnek látszó módszer. Azonban az altalaj összetételében inhomogén, , valamint a fizikai és szilárdsági viselkedése egyes keresztmetszetben nem egyforma. A talaj igénybevételi módja - végtelennek tekinthető kiterjedésénél fogva - élté* rően viselkedik a próbaterhelés és a tényleges terhelés körülményei között. A próbaterhelésnél alkalmazható terhelő felület a tényleges épitmény terhelő felületéhez képest elenyészően kicsi, mert a felhordandó terhelő sulyok nagyságának határt szab a gazdaságosság. Gondoljuk meg, hog7 egy 50 . 50 cm-es terhelőlapra lO OOO kp terhet kellene felhordani, ha 4 kp/cm2 igénybevételt akarunk biztosítani. Viszont a kis felületek alatt mért süllyedések nem felelnek meg a valóságos épitmény alatt keletkező süllyedéseknek . Csak ha azonos terhelőlemez és terhelési körülmények vannak szabad a felszini próbaterhelést a talajok összehasonlítására felhasználni. A talajok teherbírásának megállapítására felszini próbaterhelést alkalmazni nem szabad. A fúrólyukban végzett próbaterhelés lehet függőleges vagy vízszintes. A fúrólyukban végzett függőleges próbaterhelés cél- ’ ja eredetileg az lett volna, hogy a talajkutatás közben fúrással feltárt talajrétegek várható teherbírását közvetlen terheléssel - a tervezett mélyalapozás számára 1 megállapítsa. Mindazok a hibák és pontatlanságok, amelyeket a felszini próbaterhelésnél vázoltunk, itt fokozottabban jelentke znek.- 44 -
