Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

3. Az altalaj felderítésének módszerei

4. régi, eltemetettt romok /épületek, pincék, kut.sk stb./ maradványainak és helyének megállapítása.

Az építkezés közvetlen környezetében minden alkalommal meg kell vizsgálni:

1. van-e a közelben repedezett, vagy megsüllyedt épület,

2. A közelben lévő épületek /építmények/ milyen módon vannak alapozva, és milyen talajfeszültségeket vettek figyelembe,

5. nincs-e árvizveszély, nem volt-e régebben mocsár, tó, vagy folyómeder,

4. nem feltöltött-e a terület,

5* meg kell vizsgálni a közeli kutakban a vizállás magasságát és a vizszint ingadozását,

6. ha a közelben bánya vagy akna, vagy bármilyen terepalakulat lehetővé teszi, meg kell vizsgálni az altalaj rétegződését.

.5.2 Talaj felderítés

Ha az előtanulmányok után az építkezés helyét kiválasztották és a várhatóan legcélszerűbb alapozási módszert megállapították, sor kerülhet a részletes talaj- felderitésre.

A talajfelderités végezhető: közvetlen talajfeltárással: próbagödör,

kutatóakna, táró,

próbafúrás,

próbaterheléssel: felszini próbaterhelés

fúrólyukban végzett próbaterhelés, szondázás, próbacölöpözés,- 42