Bándy Iván: Mélyalapozások a vízépítésben (OVH Vízgazdálkodási Tröszt, Budapest, 1974)

3. Az altalaj felderítésének módszerei

janak. Az altalaj-kutatás célját a következőkben szokták összefoglalni:

1. a talaj alkalmasságát a javasolt alapozási módra igazolja,

2. megfelelő és gazdaságos alapozás tervezését teszi lehetővé,

3. előreláthatóvá válhatnak az építkezés közbeni talajviszonyok.

3-1 Előtanulmányok

A tényleges altalajfelderitést megelőzi az előzetes adatszerzés, szemrevételezés és a geológiai adatkutatás, amit összefoglalva előtanulmányoknak neveznek.

E kérdéscsoporttal részletesen nem foglalkozunk, csak tételesen felsoroljuk a legfontosabb tanulmányozási és szemrevételezési igényeket.

Tanulmányozni kell:

1. a terep domborzati viszonyait, és geomorfológiai elemeket,

2. a csapadékvizek lefolyását, összegyülemlését, lecsurgási helyeit,

3. a talajvizfeltárások, kibúvások, láposodások helyeit és a talajvizingadozás mértékét,

4. az alapkőzet elhelyezkedését és összetételét.

A helyszíni szemrevételezésnek ki kell terjednie:

1. a környezetben lévő épületek elhelyezkedésére, állapot ára,

2. a talajban lévő viz és a szabad vízfolyások eredetének, magasságának, áramlási viszonyainak és vegyi hatásának felderítésére,

3. a csúszásra utaló jelenségek felderítésére,- 41