Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözhető területek nagyságának meghatározása
Az öntözhető területek nagyságának meghatározása Ha az öntözőművek méreteinek megválasztására nincs lehetőség — mivel a rendelkezésre álló mű, vízkészlet vagy gépi felszerelés vízadó képessége adott —, az öntözhető területek nagyságának helyes megválasztásával kell alkalmazkodnunk a természeti vagy hidrotechnikai adottságokhoz. Ilyenkor tehát nem az a feladat, hogy a szükséges vízhozam nagyságát állapítsuk meg a növények mértékadó vízigénye alapján, hanem a termesztendő növényfajok egymáshoz való arányának és öntözővízigényének figyelembevételével az öntözhető terület kiterjedését kell a már elkészült mű, a vízkészlet, illetőleg a gépi felszerelés vízadó képességének megfelelően meghatározni. Ilyen feladat leggyakrabban — típusberendezések, — kútöntözések és — víztározók öntözéssel való hasznosításakor fordul elő. Típusberendezésekkel öntözhető területek kiterjedése Típusberendezéseken elsősorban az esőztető öntözőberendezések — hordozható és — gépi áttelepítésű (mozgó) készülékeit értjük. Mielőtt azonban a hordozható és az önjáró öntözőberendezésekkel való öntözéshez az öntözhető területek kiterjedését tárgyalnánk, tisztáznunk kell az öntözőgazdálkodásnak két eltérő intenzitású változatát. A típusberendezések ugyanis — ellentétben a felületi öntözési módok berendezéseivel, továbbá a beépített esőztetőberendezé- sekkel — nem helyhez kötöttek. Ezért a mezőgazdasági üzemen belül több helyen is használhatók. Így elképzelhető — és az öntözőgazdaságok egy részében ez is a helyzet —, hogy a típusberendezések a gazdaságon belül nem állandó területen működnek, hanem mindig azt a táblát öntözik, ame77
