Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözhető területek nagyságának meghatározása
lyen a termesztendő növény vagy a soron következő agrotechnikai művelet és az időjárás alakulása éppen megkívánja. Előfordulhat tehát, hogy a típusberendezés nagy területeken vándorol, azonban az egyes táblák, illetve növények csupán egy-egy aszálykárt elhárító öntözésben részesülnek. Nyilvánvaló, hogy az öntözésnek ez a változata nem intenzív öntözőgazdálkodás. Ezekkel az alkalmi öntözésekkel — a dolgok természetéből eredően — nem érhetünk el maximális termést. A típusberendezések rendszeres öntözésre való használatakor, az öntözött terület növényeit — optimális vízigényüknek megfelelően — az öntözési idény folyamán többször öntözzük. Az öntözések száma rendszeres öntözésnél — szántóföldi növények esetében — a növényfajtól függően 3—6 is lehet. A típusberendezésekkel végzett rendszeres öntözés az öntözőgazdálkodás belterjesebb formája és az öntözőgazdálkodás fejlődése során a kevésbé belterjes alkalmi öntözések minden öntözőgazdaságban előbb-utóbb intenzív, rendszeres öntözéssé alakulnak. A típusberendezésekkel végrehajtható alkalmi öntözések területi kiterjedése alig tervezhető. Az időjárás az öntözendő növények vízigénye, az öntözések száma, az öntözési idény és időtartam, a napi üzemidő széles határok közötti változása az öntözött terület nagymértékű ingadozását okozza. A típusberendezésekkel végzett rendszeres öntözések területi kiterjedését kisebb mértékben változó alaptényezők befolyásolják. Ezért a típusberendezések használatának megtervezésekor csupán a rendszeres öntözés figyelembevétele indokolt. Az öntözhető terület kiterjedését meghatározó tényezők A vetésszerkezet csupán a szántóföldi növények esetében határozza meg döntően az öntözhető terület nagyságát. Szőlők, gyümölcsösök, rétek és legelők, sőt zöldségkertészet esetében is az öntözött kultúra egységesnek tekinthető, minthogy a művelési ágon belüli öntözött növényfajok, illetve -fajták vízigénye alig különbözik, akár az öntözési normát, akár az öntözések időpontját vesszük is figyelembe. Szántóföldi növényeknél azonban a művelési ág növényeinek mind a vízigénye, mind az öntözési időpontja nagymértékben eltérhet egymástól, ezért a következő csoportosítást javasoljuk: 78
