Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Öntözővízhozam-igények számítása

vezetékbe. így a szárnyvezetékbe illesztendő csepegtetőtestek darabszámát (IVcs ) a növényegyedek sorbeli számának (B) és az egyeden kénti csepegtetőtestek darabszámának (A) a szorzata

Ncs = aB

(32)

a csepegtetőtestek vízkibocsátását a

les = Vöíc (a • t ü ) 1

(33)

a csepegtető szárnyvezeték vízszállítását pedig a

N

Qsz ~ ^ Q.CS 1

(34)

összefüggésekkel kell meghatározni.

Vízhozamigények számítása öntözővizet szállító és osztó művek méretezéséhez

Az öntözőfürtök, -rendszerek és -telepek vízszállító és -osztó műveinek méretezésénél a vízellátás vezérlésének van döntő befolyása. A vízszállítás, illetve a vízszétosztás üzeme lényegében kézi vagy automatikus vezérléssel oldható meg.

Az öntözési üzem során viszont folyamatos vagy szakaszos az öntözővíz-ellátás. Üjabban a technika fejlődése lehetővé tette a vízkivétel, illetve a vízszétosztás automatizálását. Így vált lehetővé az öntözési üzem — ivóvízellátásához hasonló formájának — a tetszés vagy szükséglet szerinti vízszolgáltatásnak a bevezetése is.

Ennek megfelelően az irányzat az, hogy a termelő részére minél kevesebb legyen a megkötöttség az öntözővíz kivételével szemben. Így beszélhetünk az öntözővíz-ellátás kötött és kötetlen formáiról.

Az öntözővíz-ellátás kötött formáinál az öntözővizet használó termelő valamilyen időrend (vagy órarend) szerint használhatja az öntözőtelephez csatlakozó szállító-, illetve öntözőhálózat vizét. Az időrendet

— a vízhasználat ellenőrzésével,

— a jogtalan, nem engedélyezett vízkivétel büntetésével, végül

— a hálózat egyes részeinek csupán időszakonkénti feltöltésével lehet megtartatni.

A kötetlen, vagy ahogy a nyugat-európai terminológiában elterjedt, a szükséglet vagy tetszés szerinti öntözővíz-felhasználás egyre kiterjedtebb az olasz, francia, az Egyesült Államok-beli öntözéseken kívül

64