Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Öntözővízhozam-igények számítása
a szocialista országokban is. A szükséglet szerinti vízfelhasználást az esőztető öntözések rohamos terjedése, a beépített nyomócsőhálózatú fürtök és rendszerek kialakulása, az ezekben, továbbá a nyílt csatornahálózatban szükséges vízkormányzás automatizálása tette lehetővé. A kötetlen vízfelhasználás során a termelő akkor használja az öntözési idény teljes tartama alatt a rendelkezésre álló öntözővizet, amikor az öntözött növényeinek erre szüksége van. Az öntözendő kultúrák elhelyezkedésének — az öntözővíz-szolgáltatás bármely típusánál — döntő jelentősége van az osztóhálózat elemei egyedi teljesítőképességének meghatározásában. Az öntözendő kultúrák elhelyezését értékelve, figyelembe kell venni azok szerkezetét. Szerkezetüket tekintve lehetnek: — azonos vízigényíí és a területen rotációban levő, vagy — eltérő vízigényű kultúrákból, melyek közül az egyik is, másik is állandóan helyhez kötött (pl. szőlő, gyümölcs stb.) és — eltérő vízigényű kultúrákból, melyek mindegyikének évenként változik a termőhelye az öntözendő területen. Az első két esetben az osztóhálózat méretezése viszonylag egyszerű. A hasznosítandó területen az osztóhálózat valamennyi öntözővizet szállító elemét a legnagyobb vízigényű növény öntözővíz- szükségletének kielégítésére kell méretezni. A harmadik esetben azonban elkerülhetetlenül szükség van az Öntözendő növénykultúrák mértékadó elhelyezkedésének megtervezésére is. Ez a helyzet (hazai viszonyaink között, ha a zöldségkertészeti és szántóföldi vagy szántóföldi növényeket és rizst, esetleg mindhárom növénykultúrát ugyanabból az osztóhálózatból látunk el öntözővízzel. Ez esetben a vízellátás teljesítőképességének megtervezéséhez akkor lenne legkedvezőbb a helyzet, ha a nagy vízigényű növényeket állandóan a vízkivételi mű közelében helyeznénk el. Ez azonban talajtani, üzemi stb. okok miatt az esetek többségében nem oldható meg, az öntözőberendezés egész élettartama alatt. Nem marad más hátra, mint a méretezéshez ennél kedvezőtlenebb — s ha a lehetőségek erre is nyitva állnak — a legkedvezőtlenebb kultúraelhelyezkedést kell figyelembe vennünk. Az eltérő vízigényű kultúrák mértékadó elhelyezkedésének megtervezésére példaként a Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat esőztető öntözőfürtjének helyszínrajzát a 7. ábra mutatja be. Ilyen esetben az öntözővizet szállító hálózat méretezéséhez meg kell tervezni a növényállományok mértékadó elhelyezését. Ehhez nem az öntözendő növények vetésszerkezet szerinti megoszlását veszik figyelembe, hanem minden egyes osztóelem esetére a legked65
