Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Öntözővízhozam-igények számítása

— esőztető öntözéskor (vagy beépített nyomócsöves, tömlős felületi öntözéskor) a táblaellátó öntözőelemhez csatlakozó öntözőberendezésnek (tömlő, szárnyvezeték, önjáró esőztetőkészülék stb.) mekkora a vízszállító képessége (Qve).

Mivel a táblán legalább egy öntözőmunkás dolgozik, illetve egy öntözőberendezés működik

Qt = nQve > (31)

ahol n egynél nagyobb egész szám.

Az öntözött tömbök legtöbbször három-négy táblából állnak. Csak kivételesen fordul elő ennél kevesebb vagy több táblából álló tömb. Tekintve, hogy a tömbök tábláin azonos növényt termel az üzem, a tömbhöz öntözővizet vezető öntözőelem (csatorna vagy cső) vízszállító képességének meghatározásához a táblákra vonatkozóan elmondottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (30) összefüggést felhasználva a tömböntözési időtartamot (tő) a mértékadó időszakbeli öntözési forduló hosszának megfelelően kell számításba venni. Vagyis ez esetben a tö, a tömbhöz tartóz) valamennyi tábla öntözési forduló alatti, egyszeri megöntözéséhez szükséges időtartam.

Vagyis a tömb öntözővízhozam-igénye

— azonos táblanagyságok esetén a tábla,

— eltérő táblanagyságok esetén a legnagyobb tábla vízhozamigényével azonos.

Csepegtető öntöző szárnyvezetékek vízhozamigénye

A csepegtető öntözőberendezések meghatározó öntözőelemei a csepegtető öntöző szárnyvezetékek. Elemei:

—. kis átmérőjű műanyag (polietilén) csővezetékek és rájuk illesztett

— csepegtetőtestek.

Ültetvények esetében (szőlők, gyümölcsösök) általában egy szárnyvezeték van a fa-, illetve a szőlősorokban. A szárnyvezetéket úgy kell méretezni, hogy a sor valamennyi fája, illetve szőlőtöve megkaphassa — a berendezés élettartama alatt — a rendszeresen előforduló nyári legnagyobb vízfogyasztásnak megfelelő öntözővízmennyiséget (21. táblázat).

Ez a vízmennyiség egy vagy több csepegtetőtesttel adagolható ki. Általában tövenként 2—2 csepegtetőtestet illesztenek a szárny63