Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet számításai szerint az 1951—1970. években az ország 22 meteorológiai állomására számított ET-értékek és a mért csapadékok alapján az egyes fontosabb öntözött növényállományok átlagos éghajlati vízhiánya a 15, táblázat szerinti. 15. táblázat. Öntözött növényállományok éghajlati vízhiánya (mm-ben) Növénycsoport Éghajlati körzet az 5. ábra szerint I. II. III. IV. Őszi búza 181 228 172 125 Füves here 379 343 336 276 Lucerna 470 422 296 280 Kukorica 347 270 266 137 Cukorrépa 444 363 353 182 Burgonya 315 234 243 141 Extenzív zöldség 215 164 120 19 Intenzív zöldség 347 245 220 95 16. táblázat. Öntözési idénynormák javasolt értékei* (mm-ben) Éghajlati körzet az 5. ábra szerint Növénycsoport I. II. III. IV. Intenzív gyepék 290+ 20 250+ 20 150+20 60 + 20 Évelő pillangósok 250+ 40 200+ 40 100+40 40 + 40 Kapások és egyéves takarmánynövények 160+ 30 110+ 30 60+30 0 Kalászosok 50+ 20 50+ 20 30 + 20 0 Nagy vízigényű zöldségnövények 270+ 20 220+ 20 130 + 20 60 + 20 Kis vízigényű zöldségnövények 160+ 20 110+ 20 60+20 0 Szőlők és gyümölcsösök 170+ 40 120+ 40 70+40 0 Rizs 1200+300 1200+300 — — Másodnövények 120+ 20 100+ 20 40+10 40 + 10 *a táblázatbeli — átlag körüli gyakoriságú — értékek a közepes hasznos víztartó képességű talajokra vonatkoznak; a -f eltérések az ennél jobb, Illetőleg gyengébb hasznos víztartó képességű talajok esetére javasolható értékek Az öntözővízigény, vagyis öntözési idény alatt kiadandó öntözővíz- mennyiség azonban kisebb, mint az éghajlati vízhiány, mivel ez 48
