Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
Az evapotranszspiráeiót figyelembe vevő öntözővízigény-számítások. Az evapotranszspirációnak a tenyészidő alatti csapadékok hasznosulásához való alkalmazása mellett sok körülmény szól. Ezek a következők : — jól illeszthető az öntözési idényen kívüli csapadékok hasznosulásának elvi megfogalmazásához, — az evapotranszspiráció viszonylag könnyen mérhető, s a világszerte folyó kutatások eredményeként aránylag kis hibával számítható, s végül — magyarázatát adja a tenyészidő alatti kis csapadékok és öntözések (frissítő öntözés) hasznosulásának is. A tenyészidő alatti csapadékokat, az evapotranszspiráeiót figyelembe vevő öntöző vízigény-számításokhoz teljes egészükben hasznosítható vízmennyiségnek tekintjük. Az evapotranszspiráció ugyanis egyenlő a növénytermesztési térből pára alakjában távozó víz meny- nyiségével. A szabványos csapadékmérő edények magassága az egyes öntözött növényállományok esetében a növénytermesztési tér felső határa alatt vagy annak közvetlen közelében van. Következésképpen a mért csapadékok teljes egészükben cseppfolyós állapotban jutnak be a növénytermesztési térbe. Tekintve azt, hogy öntözött területeink döntő többsége sík és művelt területen van, elfolyással, vagyis a csapadékvíz egy részének a növénytermesztési térből folyadék állapotban való távozásával számolni ritkán kell. Mivel tehát az öntözési idény alatti csapadékok vízmennyisége a növénytermesztési térből pára alakban távozik el, ezt még akkor is az evapotranszspirációban hasznosultnak kell tekinteni, ha az történetesen a növényállomány egyedeinek vagy a talajnak a felületéről párolgott el. Egyébként az így elpárolgó víz a növénytermesztési tér páratartalmát jelentősen megnövelve, az asszimilációs és transzspirá- ciós folyamatok hatékonyságát is jelentősen fokozza. A tenyészidő alatti csapadék teljes egészében a növényállomány evapotranszspirációjával kifejezhető vízigényének fedezését szolgálja. Ha ez a csapadékmennyiség a növény vízigényét fedezi, öntözésre nincs szükség. Ha nem fedezi, vízhiány lesz, melyet a növényállomány éghajlati vízhiányának nevezünk. Kifejezhető az n n Évh = £ ET — S C (26) í í összefüggéssel. 47
