Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
9. táblázat. Átlagos csapadékok az ország különböző területein Helység Téli félév Nyári félév átlagcsapadéka, mm Tiszátok 230 340 Nyíregyháza 238 355 Kisköre 226 315 Karcag 212 315 Szolnok 222 302 Szeghalom 222 313 Szarvas 227 301 Csongrád 220 300 Békés 240 332 Szeged 243 317 Sulyok-Schulek és Bácsi — e problémákat vizsgálva — a szakirodalomban is publikált módszert dolgoztak ki a különböző időszakok- beli csapadékok hatásainak az összevetésére. A téli és nyári csapadékok egyszerű összeadása szerintük nem lehetséges, ugyanis az eltérő évszakok időjárási körülményei között lehulló csapadékok értékesülése rendkívül eltérő lehet. Feltételezésük szerint a téli csapadékok értékesülése a legnagyobb, a nyáriaké viszont a legkisebb. A mért csapadék mennyiségét ezért a léghőmérséklettel összefüggésben meghatározott redukciós tényezővel csökkentik. A különböző időszakokban hulló csapadékok összevetéséhez redukciós tényezőket határoztak meg, melyeket a 6. ábra monogramjáról olvashatunk le. 6. ábra. Csapadékredukciós tényezők nomogramja a csapadékból származó talajnedvesség számításához (Sulyok-Schulek és Bácsi után) 39
