Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözővízigény meghatározása

Az év különböző hónapjaira, illetőleg a csapadékok eltérő középhő­mérsékletű napjaira leolvasható eltérő redukciós tényezők és a mért csapadékmennyiségek szorzatát Sulyok-Schulek és Bácsi „nedves­ségnek” nevezik. Ez a fogalom — szóhasználatunkban — voltaképpen redukált csapadékot jelent. Érdekes, hogy az így számított redukált csapadékok, vagyis ..ned­vességek” a különböző meteorológiai állomásokon a 10. táblázat sze­rinti értékeket mutatják. 10. táblázat. A 9. táblázatban közölt átlagcsapadékok redukált értékei Helység Téli félév Nyári félév redukált átlagcsapadéka („nedvessége”) mm Tiszalök 187 123 Nyíregyháza 192 127 Kisköre 182 115 Karcag 170 115 Szolnok 180 111 Szeghalom 180 114 Szarvas 183 113 Csongrád 178 120 Békés 195 123 Szeged 197 118 Mint a táblázatból látható, a mért csapadékmennyiségekből kép­zett redukált csapadékmennyiségek („nedvességek”) jobban jellemzik ugyanazon földrajzi helyek éghajlati jellegzetességét, mint a 9. táb­lázat adatai. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben elvégzett ellen­őrző vizsgálatok szerint a Sulyok-Schulek és Bácsi módszerével vég­zett nedvességszámítás az öntözési idényen kívüli téli félévre, talajtí­pustól függetlenül jól alkalmazható a gyakorlatban, a hasznosult, ille­tőleg a talajban tározódott téli csapadék nagyságának megálla­pításához, sík, mély termőrétegű talajokkal borított területeken. Nem használható azonban a módszer sem lejtős területeken, sem sekély termőrétegű talajokon, ahol a módszer által egyedül figye­lembe vett párolgási veszteségeken kívül jelentős elfolyás is kelet­kezik. Az elmondottakat figyelembe véve a 11. táblázatban számítási pél­dán mutatjuk be hazánk négy meteorológiai állomással jellemzett 40

Next

/
Thumbnails
Contents