Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözővízigény meghatározása
Az öntözővízigény meghatározása Az öntözővíz mennyiségének meghatározásakor különbséget kell tennünk valamely növényállománynak a — teljes öntözési idény folyamán és — egy-egy öntözéskor jelentkező öntözővízigénye között. A növényállományok öntözési idény alatti öntözővízigénye Az egyes öntözött növényállományok vízigényének meghatározására alkalmas néhány módszert az előző fejezetben ismertettünk. Az e módszerek bármelyikével meghatározott vízigény azonban nem azonosítható az állomány öntözővízigényével. Az öntözővízigény meghatározásakor ugyanis a vízigényeket csökkentenünk kell-— a talajban tárolt öntözési idény előtti csapadékból és — az öntözési idény alatti csapadékból származó természetes nedvesség értékeivel. A természetes nedvességellátottság azonban elsősorban a táj természeti, főként éghajlati adottságainak a függvénye. Ugyanis mind az adott év időjárási rendszere (csapadék, hőmérséklet, szél, napsugárzás, párolgás stb.), mind pedig annak sokévi átlaga — vagyis az éghajlat — döntő mértékben kihat a növényállomány vízigényének, tényleges vízellátottságának, s ezek különbségének, az öntözővízigényének az alakulására. Az állomány vízigénye, tényleges vízfogyasztása és öntözővízigénye évről évre számottevően változik. Hasonló jelenség tapasztalható az öntözővízigény térbeli eloszlásában is. Az Alföld déli részén pl. igen nagy a párolgás és kevés a csapadék, a Dunántúl nyugati részein viszont a számottevően kisebb párolgáshoz nagyobb csapadékösszegek tartoznak. Következésképpen az alföldi nagy öntözővízigénnyel szemben jelentéktelen vízpótlásra van szükség pl. Szentgotthárd térségében. 34
