Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözővízigény meghatározása

A növényállomány vízigénye és öntözővízigénye azonban nemcsak nyugat-kelet irányban változik, hanem hasonló jelenséget tapasztalhatunk a tengerszint feletti magasság növekedésével is. A Bakony egyes kiváló mezőgazdasági területem pl. sokévi átlagban alig van szükség öntözésre, a nagyobb csapadék és a kisebb evapo- transzspiráció miatt.

Az éghajlaton kívül a talajtakarónak van még döntő szerepe a leeső csapadékból származó természetes vízellátottság kialakításában.

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet — szakértők bevonásával — összevetette az éghajlati körzetek tekintetében kialakult véleményeket, s hazánk négy éghajlati körzetét az ariditási index izovonalaival az 5. ábra szerint határozta meg az öntözővíz-mennyiségi normák megállapításához.

5. ábra. Magyarország éghajlati körzetei az öntözési normák meghatározásához

Általánosságban vizsgálva a leeső csapadék sorsát felírhatjuk, hogy C=El +P+T& (24)

Ezen egyszerű vízháztartási egyenlet tagjainak értelmezése, értékeik meghatározása és értékelése során azonban különbséget kell tennünk aszerint, hogy a tenyészidőn kívüli vagy a tenyészidő alatti időszak csapadékairól van-e szó.

Tenyészidőn kívül vizsgálva az egyszerűsített vízháztartási egyen35