Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözés időpontja

dönti, a következő öntözés időpontjának előzetes meghatározása jól használható segítséget nyújthat az öntözőgazdaságoknak.

A talaj pillanatnyi hasznos víztartalma (Wp ) ismeretében a következő öntözés időpontjáig eltelő napok számát megkapjuk a következő összefüggéssel

N

_ Wp ET (n—1)

(63)

Számítási példa

Ha tehát, valahol Túrkeve környékén, valamely öntözött kukorica állományát öntözni kívánó gazdaság a szükséges következő öntözés időpontját kívánja meghatározni július 15-én, eljárása a következő.

A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet legutóbbi (júl. 10.) napi vízjárási térképének (lásd a 32. táblázatot) „Öntözött növények vízfogyasztása” c. mellékletén kikeresi a legközelebbi evapotransz- spirációs állomás (Szarvas) adatait. Eszerint a saját területére vonatkozó ismeretei alapján az öntözés időpontjának meghatározásához szükséges alapadatokat a következők szerint állíthatja össze:

Wi a mélyrétegű agyagtalaj hasznos víztartalma

a kukorica kelésekor ........................................ 160 mm

VII. 15.

2 Öj a táblára az eddig kiadagolt öntözővíz meny- 1 = 1 nyisége ............................................................... 65 mm

VII. 15.

2 Ci a kukorica kelésétől július 15-ig lehullott csa- í = i padék ................................................................... 122 mm

ET (n—l)

az öntözött kukoricaállományok evapotransz........................... 330,0—224,6

sp

iracioja julius 14-en....................................

2

1

5,06

VII. 15.

2 ETi az öntözött kukoricaállomány evapotranszi = i spirációja a keléstől július 15-ig

(224,7 + 4 X 5,06) ........................................... 245,00

A számítás időpontjában a talaj hasznos vízkészlete ezek szerint a

Wp= w, + 2 Ct+ 2 öi-i ETJ

i = 1 i = 1 2=1

összefüggés alapulvételével 102 mm.

107