Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)
Az öntözés időpontja
Ha az öntözés szükségességét a talaj hasznos víztartalmának 60%-os kimerüléséhez kötjük, a (63) N = WP JETp-j összefüggés felhasználásával könnyen megállapítható, hogy a következő öntözés 1— ha közben nincs csapadék — 12 nap múlva, vagyis július 27-én esedékes. Csepegtető öntözések vezérlése. A csepegtető öntözőberendezésekkel kiadagolt vízmennyiségek és az öntözések időpontjai, fordulói alapvetően különböznek a hagyományos öntözőberendezésekéitől. Ezek ugyanis a talajt víztartályként használva, a lehetséges leghosszabb időtartamra — az öntözési forduló időtartamára — elegendő víz- mennyiség kiadagolására törekszenek. A csepegtető öntözőberendezések azonban a gyökerekkel átszőtt talajtest optimális nedvességének állandó fenntartását tűzik ki célul. Így a növényállományok vízfogyasztásának állandó visszapótlása a feladat. A cseppenkénti öntözések vízadagjai tehát szoros kapcsolatban vannak az öntözött növényállományok napi evapotranszspirációjá- val. Azonban ha figyelembe vesszük, hogy a csepegtető öntözőberendezések a talaj felületének csupán egy töredékét nedvesítik be — de azt nap mint nap —, akkor kérdés, hogy az ilyen módon öntözött növényállományok vízfogyasztásán belül az evapotranszspirá- ció milyen nagy. Leghelyesebbnek látjuk ezért — ahol erre adatok vannak — a cseppenkénti öntözés vízadagjait a növényegyedek 1-ben kifejezett napi vízfogyasztásában megadni. Néhány értéket erre — az evapo- transzspirációs állomások adatsorai alapján — a 22. táblázat mutat be. A cseppenkénti öntözés az öntözési időpontok meghatározását is forradalmasítja. Arid klíma alatt, illetőleg csapadékmentes időszakban az öntözési időpontok és vízadagok meghatározása rendkívül egyszerű: a csepegtető öntözőberendezéssel a napi üzemidő alatt ki kell adagolni az állomány napi vízfogyasztásának megfelelő öntözővízmennyiséget. Éghajlatunk alatt azonban ritkák a hosszabb csapadékmentes időszakok. A csapadékmentes napok tartalék vízkészletei is állandóan változnak, mégpedig az idény előrehaladásának megfelelően eltérő ütemben. Ezért a cseppenkénti öntözések vízadagjainak és időzítésének eldöntésére, pillanatnyilag nem látunk üzemi szinten könnyen megvalósítható más lehetőséget, mint a VITUKI-ban összeállított, öntözött táblánként vezetett, megközelítő pontosságú vízháztartást könyvelést. Erre a célra a 33. táblázatban bemutatott vagy ahhoz 108
