Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözés időpontja

Az adatok felhasználása

A 32. táblázat adataiból a következő képlet segítségével kiszámíthatjuk a következő öntözés szükséges időpontját bárhol, ha a talaj pillanatnyi nedvességtartalmát a tenyészidőben valamely időpontban ismerjük:

n n n

Wi + 2 C; + 2 Oj — 2 ETt

1 = 1 1 = 1 1 = 1

zv=---------------------------------------ahol: N = az öntözés szükséges időpontjáig eltelő napok száma;

Wj = a talaj nedvességtartalma a tenyészidő kezdetén; n

2 Cj =a talaj nedvességtartalmának meghatározása óta leesett i = 1 összes csapadék

2 Öi =a talaj nedvességtartalmának meghatározása óta kiada1 = 1 golt összes öntözővíz;

n

2 ETi = a táblázat (4) számú oszlopából az adatokat adaptálóhoz

i = 1 legközelebb fekvő ET állomás megfelelő növényállományának vízfogyasztási értéke; amennyiben az átvett adat hosszabb vagy rövidebb időszakra vonatkozna, az oszlopban található értéket korrigálni kell;

ET („_!) = a felhasználóhoz legközelebb fekvő ET állomás megfelelő növényállományára vonatkozó napi vízfogyasztási érték; a (8), illetve a (10) oszlopban található.

Az öntözés időpontjának számítása

Ha az időjárás állandó, közeli lényeges időjárás-változásra számítani nem kell, akkor az előző napok evapotranszspirációjának értékei a következő napokra is változatlan értékkel előre vetíthetők. Az (59) összefüggés vagy mérés alapján, ismerve a talaj nedvességállapotát, illetőleg ennek megfelelő pillanatnyi hasznos víztartalmat (Wp), egyszerű számítási művelettel kiszámítható, hogy hány nap múlva érkezik el az öntözés szükségességének időpontja. Miután az alkalmazott öntözési mód, a talaj típusa és az öntözött növényállomány az egy öntözéssel kiadagolandó víz mennyiségét rendszerint el106