Balogh János: Vízigényszámítások az öntözőgazdálkodásban (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978)

Az öntözés időpontja

növényállománya által felvehető nedvességtartalom a 30. táblázat szerint alakul.

30. táblázat. A ... tábla ... növényállománya által felvehető nedvességtartalom ... hó ... napján

Műszerrel

A pF görbéről leolvasható megfelelő

Hasznos víztartalom

Réteg

mért

pH

nedvességtartalom

holtvíztartalom

térfogat

%-ban

mm-ben

%-ban

0—25

3,5

22

16

6

15

25—50

3,3

24

16

8

20

50—75

3,1

26

16

10

25

75—100

3,0

28

16

12

30

A tábla felvehető nedvességtartalma az 1 m-es gyökérzónában 90 mm körüli.

Vízháztartási számítás

A talaj pillanatnyi nedvességtartalma azonban nemcsak méréssel határozható meg. A talaj nedvességtartalmát nyomon követhetjük vízháztartási számításokkal is úgy, hogy az üzemi gyakorlat számára elfogadhatónál nagyobb hiba ne csússzék az eredménybe. Ha ugyanis az öntözési idény — illetőleg az öntözendő növényállomány kelésének — kezdő időpontjára a talaj induló nedvességkészletét meg tudjuk mérni vagy becsülni, a változások vízháztartási számítással is nyomon követhetők. Elvileg

wp=wí+Jö+i'e—Jet (59)

111

egyenletnek a megoldását kell az öntözési idény bármely időpontjára lehetővé tenni.

Vegyük sorra a pillanatnyi nedvességtartalom említett összefüggés szerinti meghatározásához szükséges tényezőket.

A Wi az öntözési idény kezdetén, illetve keléskor a talaj felvehető nedvességtartalma meghatározható — egy évben egyszer — bármely talajnedvesség-mérési módszerrel. Felszerelés hiányában a téli félév hőmérséklet- és csapadékadatainak ismeretében, Sulyokig