Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

1. Balogh János: Bevezetés

az öntözetlen növényállományok egész tenyészidei evapotranszspiráció- jával, a következő egyenlőtlenséget írhatjuk fel:

ETp > ETm > ET0 > £7ÖC > ET,. (1.4)

Látszólag egyszerű feladat a csepegtető öntözőberendezésekkel öntözött növényállományok vízigényének a megállapítása. Azt kell ugyanis figyelembe venni, hogy az evapotranszspiráció evaporáció része minimális vagy nulla. A vízfogyasztás megmaradó vízmennyisége (mely többé- kevésbé azonos a transzspirációval) egyenlő a csepegtető öntözőberendezéssel öntözött növényállomány vízigényével.

Igen sok szerző foglalkozik azzal a problémával, hogy hogyan határozzuk meg a csepegtető öntözőberendezéssel öntözött növényállományok vízigényét. Szinte valamennyi megegyezik abban, hogy a hagyományos módszerekkel meghatározott vízigényt csökkenteni kell egy redukciós tényezővel (K). Ez a tényező az egyik szerzőnél a levélfelület kiterjedésének, a másiknál a korona átmérőjének, a harmadiknál az árnyékolt felületnek stb. a függvénye. Ezt a redukciós tényezőt legkönnyebben a délben árnyékolt talajfelület aránya alapján állapíthatjuk meg. Különböző szerzők által ajánlott K redukciós tényezőknek az árnyékolt terület százalékos arányának kialakulása szerinti átlagos értékeit az 1.8. táblázatban mutatjuk be.

Árnyékolt talajfelület

%

K

redukciós tényező

10

0,13

20

0,25

30

0,35

40

0,45

50

0,66

60

0,75

70

0,83

80

0,92

90

0,97

100

1,00

41

1.8. táblázat. A K redukciós tényező átlagértékei a délben árnyékolt talajfelület függvényében