Balogh János - Gergely István: A csepegtető öntözés alapelvei (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1988)

1. Balogh János: Bevezetés

A hagyományos vízigény-meghatározási módszerek és a K redukciós tényező együttes használatával meghatározott vízfogyasztás azonban leg­többször túlbecsüli a ténylegest. Ez érthető, miután párolgás a talaj és a növény felületéről gyakorlatilag nincs (az esoztetésnél jelentős intercepció is hiányzik.) Jelentős tévedések viszont nem engedhetők meg, hiszen a csepegtető öntözőberendezéssel az optimális vízellátást kell elérnünk. Nem kevesebbet, de nem is többet annál. A szükségesnél nagyobb vízadagok kiszolgáltatása ugyanis csepegtető öntözéssel is jelentős talajkimosással jár együtt. így a tápanyagok a gyö­kérzóna alá mosódnak a viszonylag kicsi nedvesített talajtestből. Ha a szükségesnél kisebbek a vízadagok, a növényállomány vízhiányban fog szenvedni. Mindkét jelenség a termés mennyiségét és minőségét egyaránt csökkenti. Gondot jelent az is, hogy a növények vízfogyasztása napról napra vál­tozik a naponta változó meteorológiai tényezők hatására. A másik prob­léma a rendszerint az öntözővízzel való vízborítás milliméterben megadott 1.8. ábra. Fiatal almafa napi vízfogyasztásának alakulása 42

Next

/
Thumbnails
Contents