Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - V. Az öntözés műszaki berendezései
csolódó kiterjedt csatornahálózat segítségével egységes vízrendszerben biztosítja a területén levő öntözőgazdaságok számára az öntözővizet. Az öntözőrendszer a gazdaságokat rendszerint gravitációs vízzel tudja ellátni. Az öntözőrendszer területén meg kell oldani a káros vizek elvezetését is. A rendszer működéséhez üzemi berendezések, őrtelepek, hírközlő berendezések is tartoznak. Az öntözőrendszer vízgazdálkodási létesítményeit: a vízkivételt, vízvezető csatornahálózatot, műtárgyakat főműveknek nevezzük. Az öntözőrendszer egy-egy mellékcsatornája mentén elhelyezkedő öntözőgazdaságok közös vízellátással, vízgazdálkodási szempontból kisebb egységet, öntözőfürtöt alkotnak. Lehetséges olyan öntözőfürt is, amely öntözőrendszeren kívül, önálló vízkivétellel rendelkezik. A gazdaságok öntözés üzemeltetési egysége az öntözőtelep, amely vagy az öntözőrendszer, ill. öntözőfürt egységes vízellátásához kapcsolódik, vagy önálló vízkivételi művel rendelkezik. Az öntözőtelep területét egységes üzemeltetési elvek szerint látják el öntözővízzel. Az öntözőtelep nemcsak a vízkezelés, hanem a gazdálkodás szempontjából is egységes, amelyen belül a növénytermesztés, a munkaerő felhasználása, a gépek, a szállítóeszközök üzemeltetése, természetesen az öntözőmódszer megválasztása és az öntözővíz hasznosítása, de a káros vizek elvezetése is egységes szempontok szerint történik. Egy öntözőgazdaságnak több öntözőtelepe is lehet, mindegyik külön vízkivétellel. Az öntözőgazdálkodás egységét azonban, egy öntözőgazdaságon belül, több telep esetén is fenn kell tartani. Az öntözőgazdaság legkisebb üzemeltetési egysége az öntözött tábla, amelyen azonos agrotechnikát, azonos vízgazdálkodási, illetve öntözési módszert alkalmazunk. Az öntözővíz beszerzése. A felszíni víz öntözésre általában alkalmas minőségű és hőmérséklete is megfelelő. Ezért legnagyobb jelentőségű a felszíni vizekből, tavakból, élővízfolyásokból való vízbeszerzés. A felszíni vízkészlet azonban, főleg a vízfolyásoknak a nyári évszakban csökkenő vízhozama miatt, nem tudja mindig kielégíteni az öntözés mennyiségi igényeit, ezért szükséges olyan tárolók létesítése, amelyekben a tenyészidőn kívüli időszakban jelentkező nagy vízhozamokból a gazdaságosan visszatartható mennyiség tárolható. Hazánkban a Tisza és a Körösök mentén a folyók szabályozása során visszamaradt holtmedreknek a tavaszi áradásból való feltöltése sok millió köbméter öntözővizet jelent a tenyészidőben. Az öntözővíz mennyiségének biztosítása érdekében előtérbe került a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából feláldozható területeken síkvidéki tárolók létesítése. A töltésekkel körülvett és általában mélyebb fekvésű területekre gravitációsan vagy szivattyús átemeléssel gyűjtik össze a vizet és az adottságoknak megfelelően vagy gravitációsan, vagy szivattyús emeléssel adják át az öntözés számára. A sík vidéki tárolók esetében a víz minőségét befolyásolja a vizek származása is. Szikes területekről lefolyt vizek nagy sótartalmuk miatt nem alkalmasak öntözésre. A dombvidéki és hegyvidéki tárolók völgyzárógáttal alakíthatók ki. Sík vidéki vízfolyásainkon a Tiszán, Körösökön) a mederbe épített duzzasztógáttal egyrészt sok millió m3 nagyságrendű medertárolás biztosítható, másrészt a vízfolyás duzzasztott vízszintje gravitációs vízkivételt és egész rendszerek nagy területén gravitációs öntözővíz-szolgáltatást tesz lehetővé. Ilyen a Tiszalöki Vízlépcső duzzasztó műve, amely a Keleti-főcsatorna rendszere számára ad gravitációs öntözővizet. Ahol a vízfolyásban mélyen van a vízszint, ott szivattyús emeléssel táplálják az öntözővizet a rendszer, illetve fürt főcsatornájába (pl. a tiszafüredi rendszerben vagy a szarvas- kákai öntözőfürtben). Az öntözőtelepek vízellátása vagy gravitációsan történik a rendszerek, fürtök csatorna- hálózatából, vagy az öntözőtelep saját szivattyús vízemelése juttatja a vízforrásból, legtöbb esetben a folyókból a telep főcsatornájába az öntözővizet, amely tovább már gravitációsan jut az öntözőcsatornákon át a táblákhoz. 90