Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói

A vízdíj állandó költségnek számít, ha a megöntözött terület nagysága után fizetik, de ha a jövőben bevezetik a felhasznált vízmennyiség után fizetendő vízdíjat, változó költséggé válik.

Az állandó és a változó költségek együtt tehetik az öntözés közvetlen költségeit eredményessé. Az öntözőberendezés jó kihasználásával érhető el 1 m3 öntözővíz költségeinek csökkentése (öntözésre berendezett terület minél nagyobb arányú beöntözése, berendezett táblák többszöri megöntözése), mert a kiszolgáltatott vízmennyiség növekedésével párhuzamosan csak a változó költségek növekednek, az állandó költségek szintje nem változik, tehát csökken az 1 m3 víz kiszolgáltatására jutó közvetlen költség.

Mivel az elérhető terméstöbblet nagysága bizonyos határig egyenesen arányos a kiadott öntözővíz mennyiségével (folyamatos vízellátás — többszöri öntözés), a megépített öntözőtelep jó kihasználása mind hozam, mind a költségalakulás szempontjából előnyös.

A költségek alakulását a helyes területkihasználással, az öntözés igényeit kielégítő agrotechnikával és növényfajtával, az indokolt öntözések végrehajtásával, a munkabér szakszerű felhasználásával igen kedvező arányokban befolyásolhatjuk.

Esőszerű öntözés

Esőszerű öntözéskor az öntözővizet zárt rendszerben, nyomás alatt juttatjuk el az öntözés helyére. A víz szűkített nyíláson át, nagy sebességgel nekiütközve a levegő ellenállásának finom, esőszerű cseppek alakjában éri el a növényt vagy a talajt.

Az esőszerű öntözés ott is alkalmazható, ahol a felületi öntözés feltételei nem vagy csak nehezen valósíthatók meg. Hazánkban elsősorban a következő körülmények közt jöhet számításba:

1. szántóföldi növénytermelésben 1 %-ot meghaladó felszíni esésű területen,

2. réten, legelőn 1,5 %-ot meghaladó esésnél,

3. azokon a talajokon, melyek Arany-féle kötöttségi száma 30 alatt van,

4. ahol egyszeri kis vízmennyiség adagolása indokolt,

5. különleges termelési feladatok megoldására.

Az esőszerű öntözés előnyei:

1. nem igényel tereprendezést,

2. erősen áteresztő talajokon is alkalmazható,

3. szakszerű üzemeltetése esetén kíméli a talaj szerkezetét,

4. nem korlátozza a területre jutó egységnyi növényállományt,

5. a növény leveleinek lemosásával a biológiai folyamatok feltételei kedvezőbbek,

6. a vízben oldható trágyák egyenletes kiadagolását teszi lehetővé,

7. fagy elleni védekezésre is felhasználható,

8. öntözéssel egyidőben növényvédelmi munkák elvégzésére is alkalmas,

9. egyéb speciális termesztési feladatok is megoldhatók vele.

Az esőszerű öntözés hátrányai:

1. általában nagyobb a területegységre számított beruházási költsége, mint a felületi öntözés alkalmazásakor,

2. az üzemelési költségen belül nagy az ún. állandó jellegű költségek aránya,

3. erősen széljárta vidéken a csapadék eloszlása nem egyenletes, mérsékelni csak a szélmentes, éjszakai üzemelés szorgalmazásával lehet,

4. nagy az energiaszükséglete,

5. idényen kívül raktározást igényel.

Az esőszerű öntözés a legszorosabb kapcsolatban van a talaj adottságaival. Az egyes talajokon megengedhető legnagyobb csapadékintenzitást a 20. táblázat szemlélteti.

80