Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
20. táblázat Talajfelszí lejtése, %o Talajszelvény 0-5 5-8 8-12 12 felett alkalmazható legnagyobb csapadékintenzítás, mm/ó A B A B A B A B Durva szemcsés homok Durva szemcsés homok tömörebb 51 51 51 38 38 25 25 13 altalajok felett Könnyű homokos vályog egyöntetű 44 38 32 25 25 19 19 10 szerkezettel 2 m-ig Könnyű homokos vályog tömörebb 44 25 32 20 25 15 19 10 altalajokon Hordalékos vályog egyöntetű szer32 19 25 13 19 10 13 8 kezettel 2 m-ig Tömör szerkezetű agyag vagy agya25 13 20 10 15 8 10 5 gos vályog 7 4 4 3 3 2 3 2 Megjegyzés: A = növénytakaróval fedett talajon B = fedetlen talajon Az esőszerű öntözéssel kiadagolt csapadék jelentős része a talaj közvetítésével jut el a növényzethez. Az egyes talajtípusok agronómiailag kívánatos beázásához eltérő öntözővízmennyiség szükséges. Erről adunk tájékoztatást a 21. táblázatban. Az esőszerűen kiadott öntözővíz a levegőben számára kedvezőtlen környezeti tényezőknek van kitéve (szél, levegő pára- tartalmának hiánya, napsugárzás, hőhatás). E hatások nemcsak az öntözővízre, hanem a növényzetre is kedvezőtlenek lehetnek. 1 — 1,5 m/mp szélerősség esetén kívánatos az üzemi nyomást csökkenteni, amiáltal a permet finomsága csökken, s a durvább cseppek párolgási vesztesége mérséklődik. 2,5 —3,0 m/mp erősségű állandó jellegű szél esetén az üzemeltetést célszerű szüneteltetni. A légmozgás hatására fokozódó párolgási veszteséget az éjszakai szélmentes időben történő üzemeltetéssel lehet csökkenteni. A párolgási veszteségek mértékét a 22. táblázat szemlélteti.
