Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
A műanyag fólia szükséges mennyisége csak a helyi viszonyok alapján határozható meg pontosan. Az eddigi tapasztalatok szerint az elosztócsatornák és a veszélyeztetettebb ideiglenes öntözőcsatornák burkolására 200 kh öntözendő területenként hozzávetőlege- gesen 1 km hosszúságú műanyag fólia szükséges. Az öntözés gyakorlati végrehajtása Az öntözés időpontja Ha a talaj hasznos vízkészletének 35—40 százalékát már elvesztette, szükségessé válik az öntözés, függetlenül attól, hogy növényeink a kritikus fejlődési szakaszt elérték-e. Sok hibát követünk el az öntözésnek naptári nap szerinti megindításával és a tenyész- idő alatti kisebb csapadékok jelentőségének a túlértékelésével. Ha az öntözéssel megkésünk, a kiszáradt és megrepedezett talaj olyan nagy mennyiségű öntözővizet igényel, amennyit a tervezett öntözési idő másfél-kétszerese alatt tudunk csak kiszolgáltatni, így egy-egy nagyobb tábla öntözése 2—3 hétig is elhúzódhat. Ilyen esetben az új helyzetnek megfelelő öntözési terv készítése és végrehajtása csökkentheti a kiesések termelési és gazdasági következményeit. Az eltolódás egy öntözőrendszeren belül (egy gazdaságon belül) olyan zavarokat okozhat, hogy minden öntözött növényünk megérezheti a megkésett öntözés káros következményeit. A felületi öntözési módok alkalmazásakor a kelesztésnél hasznos az elmondott szempontok alapján néhány hordozható esőztető berendezés vagy vízágyú alkalmazása, amelyek a vegyes öntözési mód lehetőségét teremtik meg: pl. a telepített lucerna őszi kelesztő és tároló esőszerű öntözése a teljes növényállomány gyors feji ődését segíti elő. Első kaszálás után a felületi öntözés már végrehajtható. A felületi öntözés tervezése és szervezése Öntözéseink szervezett és sikeres lebonyolítása csak előre elkészített öntözésüzemelési terv alapján lehetséges. Az öntözésüzemelési terv, amelyet öntözési egységenként (telepenként, vízkivételenként) készítünk, a következő fő részekből áll. a) Öntözendő terület vázrajza az öntözéshez szükséges adatokkal (rétegvonalas felvétel). b) Kimutatás az öntözendő terület vetéstervéről. c) Vízhasználati terv. Táblánként tartalmazza az öntözendő tábla megnevezését, nagyságát, az öntözendő növényeket, az öntözés idénynormáját (mm-ben és m3/kh-ban) és a táblához érkező öntözővízmennyiséget m3/sec-ben. Az előbbi adatokból kiszámítható az egy-egy tábla megöntözésére fordítandó időtartam (órailletmény); , , ,, „ víznorma (m3/kh)-terület (kh) Orailletmeny (óra) = -- - ----——— T——— t áblához erkezo víz (nr/sec)-3,6 Az órailletmény és a táblázatban ugyancsak feltüntetendő napi üzemóra alapján ismét öntözésenként kiszámítjuk az öntözés időtartamát napokban, amelyet az öntözés tervezett megkezdésének és befejezésének dátumával együtt tüntetünk fel. Megjegyzésként az öntözési módot is szerepeltetjük a táblázatban. A felületi öntözési módok napi 16 óránál hosszabb átlagos üzemidővel nem tervezhetők. Az öntözési időpont dátumszerű meghatározásához célszerű elkészíteni az öntözési grafikont, amelynek függőleges tengelyén a táblánként felhasznált öntözővíz mennyiségét tüntetjük fel (//sec-ban), vízszintes tengelyén pedig egy-egy tábla megöntözésének dátum76
