Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - IV. Az öntözés általános tudnivalói
giikben határozzák meg a növény teljes vízfogyasztását. Ezek segítségével megbecsülhető a vízfogyasztás az egész tenyészidőre vagy pedig rövidebb időszakra, például egy hónapra vagy egy napra is. Míg a transzpirációs együtthatónak elsősorban elméleti jelentősége van (a gyakorlatban kevésbé használható), az abszolút vízfogyasztás gyakorlatilag is használható értéket ad az öntözéshez. A növény fejlődése nem egyenletes ütemű, hanem egyes fejlődési állapotokban (pl. szárbaszökés, kalászolás, virágzás) ugrásszerű. A vízfogyasztás mértéke is követi a növény egyenlőtlen fejlődési ütemét. A növények folyamatos vízfogyasztásának pontos megállapítása igen nehéz feladat, mert a körülmények akadályozzák az általánosítható és pontos eredmények elérését. így pl. a liziméterekben, tenyészedényekben és mikroparcellákon nyert adatok nem tekinthetők abszolút értékűeknek, de nagyságrendileg mégis értékelhetők, és nagy óvatossággal felhasználhatók a gyakorlatban is. A felhasznált vízmennyiséget vagy m3-ben, vagy mm-ben egységnyi területre (kataszteri holdra, illetve hektárra) vonatkoztatva adhatjuk meg. A vízfogyasztásban benne értjük a közvetlenül a talajról elpárolgott vizet is. A teljes vízfogyasztás A mi mérsékelt klímánk alatt átlagosan 400—600, középértékben 500 / víz szükséges 1 kg szárazanyag előállításához. Az átlagosan szükséges vízmennyiséget úgy kapjuk meg, hogy a területen termett szárazanyagmennyiséget megszorozzuk 500-zal. A növényben levő vizet figyelmen kívül hagyjuk, mert az kevesebb mint 1 %-át teszi ki az összes vízszükségletnek, viszont számításba kell vennünk a talaj párologtatását és a gyomok által felhasznált vizet. így 500—800 1/kg az a vízmennyiség, amelyet biztosítani kell a növényzet számára. Ezek szerint hazánkban — tájékozódásképpen — a 18. táblázatban közölt teljes vízfogyasztási értékeket állapíthatjuk meg a főbb növényeinkre. A táblázatból látható, hogy az egyes növények vízfogyasztása 360—660 mm között változik. Tehát átlagosnak a 450 mm vízszükségletet vehetjük. Melegebb klíma esetén növekszik a szükséges víz- mennyiség. Például a 45. szélességi körtől délre 30—50%-kal kell megnövelnünk, a 40. szélességi körtől délre pedig meg kell duplázni az előbbi mennyiségeket. Mint már említettük, a vízfogyasztás a növények tenyészideje folyamán szabálytalan. Ezt világosan mutatják azok a grafikonok, amelyek különböző növények vízfogyasztását 23. ábra. A tavaszi árpa és a burgonya vízfogyasztása 60 18. táblázat. Főbb öntözött növényeink vízfogyasztása 600 l/kg szárazanyag-szükséglet alapján
