Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
cm 0-201 20-40 40- 60BO-8080-100 100-120120-140 onion kation anion kation 5 0 5 öntözés előtt || «a I Cl Ca Mg ^fí^K+Na C07 17. ábra. A talaj sótartalma öntözés előtt és után egyensúlyban marad. A sókészlet megváltozása esetén a szikesedései viszonyok — amelyek közvetlenül vagy közvetve mindig a sóktól függenek — megváltoznak, s kedvezőtlen irányú változásuk esetén az öntözések hatására bekövetkező, ún. másodlagos szikesedés- ről kell beszélnünk. Ez a jelenség nemcsak hazánkban ismeretes, hanem mindenütt, ahol aránylag száraz viszonyok közt szikesedésre hajló talajokon öntözést folytatnak. A talajokban levő oldható sók bizonyos évenkénti, sőt éven belüli, úgynevezett szezondinamikát is mutatnak, amelynek során a sók mennyisége s a talajokban való szintenkénti elhelyezkedése periodikusan változik. Ezt a folyamatot erősen befolyásolja az öntözés, s természetszerűen lényegesen intenzívebbé teszi. Annak bebizonyítására, hogy milyen nagymértékű lehet a sófelhalmozódás, a 17. ábrát mutatjuk be, amely szarvasi szolonyec talajon egy öntözési szezonban a grafikon első részében a kezdeti, a második részben pedig az öntözés befejezése utáni sómennyiséget tünteti fel. A grafikon jól mutatja, hogy már egy öntözési idény alatt is a sók mennyisége kétszeresére vagy ennél nagyobb értékre is emelkedhet, így több évet figyelembe véve jelentős só4. táblázat. Kicserélhető nátrium az S-érték %-ában A kísérlet Kezelés Na2C03 mg// Szintmélység, cm kezdetén végén (1959) (1962) 1000 mg// 0—10 2,09 4,00 1 ízben 10—20 2,48 6,0 6 200—200 mg// 0—10 2,42 4,14 2 ízben 10—20 1,82 5,33 500—500 mg// 0—10 1,55 3,88 2 ízben 10—20 1,50 3,35 34
