Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Általános rész - II. A talaj szerepe az öntözéses termesztésben
felhalmozódás gátolhatja a növények fejlődését. Nem kisebb veszéllyel fenyeget különösen szóda-vagy nátriumhidrokarbonát-tar- talmú vizek öntözése esetén a talaj kolloid komplexusának fokozatos telítődése nátriummal. Ez a veszély különösen szolo- nyec típusú és nehéz mechanikai összetételű réti talajainkon fenyeget. Ilyen esetben, még akkor is, ha jelentős mennyiségű oldható só nem halmozódik fel a talajban, a talaj fizikai sajátságai az öntözés után igen kedvezőtlenné válnak. E jelenség illusztrálására a 4. táblázatban mutatok be néhány adatot. A táblázatból jól látható, hogy 3 évi öntözés hatására a talajok kicserélhető nátriumtartalma az S %-ában megkétszereződhet, sőt egyes esetekben megháromszorozódhat, s ezzel a talajok vízgazdálkodása és egyéb tulajdonságai jelentősen romlanak. Az említett példák csupán a hazánkban előforduló legfontosabb folyamatokat illusztrálják, azonban meg kell jegyeznünk, hogy az öntözés hatására bekövetkező sóforgalomváltozás az öntözött talajokban gyakran döntő jelentőségű. Feltétlen szükséges, hogy e jelenség szezononkénti dinamikáját mérjük, sőt célszerű annak javaslata is, hogy a sóforgalomban és a felső talajrétegek, illetve talajszintek sótartalmában bekövetkezett, kh-ban kifejezett változásokat állandóan kísérjük figyelemmel, még mielőtt a nagymértékű sófelhalmozódás az öntözéses termelés gátjává válnék. A sótartalom időszakos változásainak ellenőrzésére jól használhatók az úgynevezett sómérlegek, amelyek a talaj meghatározott rétegeinek sótartalmát, illetve azok változását, növekedését, csökkenését vagy egyensúlyát fejezik ki. Az előbbihez hasonló javaslatot lehet tenni a kicserélhető nátriumtartalom változásának a regisztrálására is az öntözés folyamán. Az öntözés hatására bekövetkező másodlagos szikesedés többféle talajtípus keletkezéséhez vezethet, s e típusok javítására és mezőgazdasági hasznosítására más és más módszerek alkalmasak. Az öntözés hatására bekövetkező szikesedés egyrészt a kedvezőtlen minőségű öntözővizek, másrészt a talajvízből keletkező sófelhalmozódás hatására áll elő. A másodlagos szikesedés gyakran az öntözőrendszert környező területeket is tönkreteheti. Előfordulhat az az eset is, hogy az öntözés hatására az öntözőrendszerben kilúgzó- dás, tehát sócsökkenés jön létre, azonban a környező területeken nagy kiterjedésben tapasztalhatjuk ennek az ellenkezőjét. 18. ábra. Másodlagosan szikesedett talajon kipusztul a rizs Az öntözött talajok degradációja Az előbb ismertetett folyamatokon kívül mind külföldön, mind pedig hazánkban egyre többször írnak le az öntözött talajokkal kapcsolatban olyan folyamatot, amely a talaj- felszín kifakulásával, a talaj szerves anyagainak és tápanyagának nagymérvű kimosódá- sával, s a talaj tömörödésével, fizikai tulajdonságainak romlásával jár. Avatatlan szemlélő előtt ez a folyamat hasonló a talajokon bekövetkező sókivirágzáshoz, azonban ha a talaj felszínén megjelenő fehér port megvizsgáljuk, könnyen megállapíthatjuk, hogy az 3* 35
