Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)

Az egyes kultúrák öntözése - V. A szőlő öntözése

Az esőszerű öntözés főbb hátrányai a következők:

1. az öntözővíz lemossa a védekező anyag tetemes részét;

2. a lombozat és a fürtök benedvesítése útján a gombabetegségek veszélye közvetlenül is növekszik;

3. lejtős területeken fokozza az eróziót (5%-osnál nagyobb lejtésű szőlőterületen, ha a talajt zöldtrágyanövény nem takarja, célszerű 10 mm/óra öntözési intenzitás alatt maradni. Ahol folyamatos gépi permetezés folyik, ott a maximális intenzitás csak 6 mm/óra lehet, mivel a gépek által tömörített sávokon hamar bekövetkezhet az erózió. Ugyancsak kisebb intenzitással kell dolgoznunk vegyszeres gyomirtás alkalmazása esetén is);

4. erős felmelegedéskor az öntözővíz a lombozaton égési sebeket okozhat, vagy ha ez nem következik be, a lombozat hirtelen lehűtése hátrányos lehet a szőlő fiziológiai folyamataira;

5. az öntözővíz eloszlása szeles időben egyenetlen. Az egyenetlenséget növelik a szinte áthatolhatatlan zöld falat képező szőlősorok;

6. az esőszerű öntözés egyébként is nagy párolgási veszteségeit növeli a szőlő terjedelmes lombozata: a víz oda jutva hamar elpárolog.

Az öntözés hatása a szőlőre

Az állományklímára gyakorolt hatás

Az esőszerű öntözés hűtőhatással van a növényre, a talajra és a levegő hőmérsékletére is. így pl. az Izsáki Állami Gazdaságban mért adatok szerint az egyik nap a szőlő levélfo- nákának hőmérséklete közvetlenül az öntözés kezdete előtt 38,2 C° volt, 20 perc múlva 6 C°-kal, 1,5 óra múlva 8,2 C°-kal csökkent, ezzel szemben az öntözetlené 1,1 C°-kal emelkedett. Ehhez hasonló csökkenést mutatott a levegő és a talajfelszín hőmérsékletének alakulása is. Ez a hűtőhatás nagy melegek esetén valószínűleg hasznos, de a melegigényes szőlőre általában káros.

Az öntözés hatása a szőlő fenofázisaira

Ha a rossz talaj szélsőségesen száraz években nem töltődik fel vízzel, akkor a rügyfakadás vontatott és hiányos lehet. Ez főképpen rossz vízgazdálkodású kötött talajokon áll fenn. Ha öntözzük a szőlőt, akkor ez nem következik be.

A virágzás idején adott öntözés elrúgást okozhat.

A kései öntözés hátráltatja a vegetáció befejezését, egyes esetekben a téli rügyek ki- fakadására is vezethet. Ilyenformán csökkentheti a szőlő fagyállóságát is.

Az érési időpont tekintetében ellentétes megfigyelések vannak. Nagy terméshez nagyobb mennyiségű cukorfelhalmozódásra van szükség, ami viszont több időt vesz igénybe. Ezért az öntözött szőlőket sok esetben későbben kell szüretelni. Az érés késleltetéséhez hozzájárulhat ezenfelül az öntözött szőlő erőteljesebb hajtásfejlődése is, mert a fürtök jobban árnyékolva vannak.

Száraz esztendőkben a vízhiány késleltetheti az érést, ilyenkor az öntözött parcellák termése 7—10 nappal is korábban érhet. Az öntözetlen parcellák bogyói ilyenkor kisebbek, létartalmuk kevesebb és a napperzselés is könnyebben okozhat bennük károkat. Ugyancsak csökkenhet a szőlőbogyók cukortartalma is.

A termés mennyiségének alakulása az öntözés hatására

A termésmennyiség alakulása és az évi természetes csapadék mennyisége között nem minden esetben lehet összefüggést felfedezni. Megtörténhet ugyanis, hogy a kielégítő termést adó száraz esztendőben a csapadékhiány a vesszőhozamra és a rügydifferenciáló347