Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Némi változás mutatkozik az öntözés hatására a gumók keményítőtartalmában. Olyan évjáratokban, amikor a szárazság következtében öntözetlenül nagyon kevés a termés, öntözéssel pedig igen nagy eredményt lehet elérni, az öntözetlenül hagyott terméshez viszonyítva az öntözéssel termelt gumók keményítőtartalma 0,5 %-kaI kevesebb. Ha azonban a tenyészidő második felében, a gumókötés után nincs nagy szárazság, nincs különbség az öntözött és öntözetlen burgonyatermés keményítőtartalma között. Agrotechnika Helye a vetésforgóban. Vetésforgóba helyezésének főbb szempontjai öntözéses termesztése esetén nem változnak meg. Az öntözött burgonya után is termelhetünk őszi gabonát, mert hazánkban a nem késői érésű fajták termesztése indokolt, és így különösen kötött talajon hamarabb betakarítható, mint a kukorica. A talajt is jobb állapotban hagyja vissza, tehát a gabonának könnyebb a magágykészítése is. Trágyázás. Az istállótrágya alkalmazása előnyös, de tekintettel arra, hogy nem áll belőle elég rendelkezésünkre, termesztését elsősorban a műtrágyázásra alapozhatjuk. Nagy terméshez (150—-180 q/kh) kát. holdanként nitrogénből 50 kg-ot (200 kg 25% pétisó), P205-ből 20 kg-ot (kb. 125 kg 18%-os szuperfoszfát), KaO-ból 90 kg-ot (225 kg 40%-os kálisó) igényel. A kötött talajokon a kálisó mennyisége felére (100—120 kg-ra) csökkenthető, vagy bőséges káliumellátás esetén egészen el is hagyható. Talajelőkészítése. Általában megegyezik az öntözetlen termesztés talajelőkészítési eljárásaival. A megfelelő minőségű őszi mélyszántás jelentősége öntözés esetében még fokozottabb. Vetőgumó. Közismert, hogy a burgonya termését alapvetően meghatározza az ültetett vetőgumó egészségi állapota. Ezt öntözéses termelés esetén fokozottan figyelembe kell vennünk, mert az öntözés csak nagy termések esetén lehet gazdaságos. Ezért csak nagy vitalitású, egészséges gumók használatával lehet gazdaságos a burgonya termesztése öntözéssel. A gumók nagyságára az előbb ismertetett okok miatt nagyobb figyelmet kell fordítanunk, és 6—8 dkg-os vetőgumót kell használnunk ültetésre. A vetőgumók előkészítésére a száraz gazdálkodásban ajánlott módszereket kell alkalmaznunk. A korai burgonyatermesztés esetén az előhajtatás semmiképpen nem hagyható el. Az ültetés ideje. Általában kevesebb veszélyt jelent, ha az ültetést kissé előbb kezdjük, mint ha az ültetés megkésik. Ez a megállapítás öntözés esetén is helytálló. Sor- és nő vény távolság. Nálunk elterjedten alkalmazzák a 70 cm-es sortávolságot, ugyanakkor Európa-szerte a 62,5 cm-es sortávolság az uralkodó, és a gépeket is erre gyártják. Öntözéssel kisebb tenyészterület alkalmazása indokolt, mint öntözés nélkül. Kötöttebb, tápanyagban gazdag talajon 70 X 30 vagy 62,5 X 35 cm-es kötésben ültessük az ajánlott fajtákat, így 27 400, illetve 26 200 db gumó szükséges egy kh-ra, ami 7 dkg-os átlagos gumósúllyal számolva 19,18, illetve 18,34 q/kh vetőgumó-szükségletet jelent. Homokon 70 x 35, illetve 62,5 x 40 cm kötést alkalmazhatunk, ebben az esetben 23 490— 20 020 db, azaz 17,44—16,11 q/kh a vetőgumó-igény. Lehetőleg géppel ültessük, olyan mélyen, hogy a gumó felső részét 6—8 cm vastag talajréteg fedje. Ápolás. Ha a burgonyaföld ültetés után kelésig gyomosodna, fogasoljunk, de úgy, hogy a gumókat a fogas ki ne rángassa. A burgonyát általában feltöltjük, csak kevés helyen termelik töltögetés nélkül. Öntözés esetén sohasem hagyjuk el a töltögetést, mert ez csökkenti az esetleges túlöntözés veszélyét; barázdás öntözés esetén pedig a töltögetés- sel kialakított barázda már egyben öntöző barázdaként is használható. Egyébként ápolási munkái megegyeznek az öntözetlenül termesztett burgonya ápolási munkáival. 230