Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
Éghajlati és talajigény Magyarország egész területe éghajlat szempontjából alkalmas a kukorica termesztésére. A legjobb kukoricatermő vidékeket a július havi 22 °C-os izotermával határolhatjuk körül. Hazánkban a kukorica termésének szempontjából a csapadék mennyiségének nagyobb szerepe van, mint a hőmérsékletnek. Főként a június—július —augusztus hónapok csapadéka dönti el a termések nagyságát. A kukorica a sovány homokot, a sekély termőrétegű szikeseket és a hideg, tevéketlen vízállásos talajokat kivéve, majdnem minden talajtípuson jól díszlik. Helye a vetésforgóban A kukoricát rendszerint őszi gabona után termeljük mint istállótrágyázott kapást. Rizses vetésforgóban a rizstől lehetőleg távol legyen, mert a rizstermesztés következtében tevé- ketlenné vált, levegőtlen talajokon rosszul terem. A pillangós virágú évelő takarmány- növények jó előveteményei a kukoricának. Ilyenkor azonban különös gondot kell fordítani a kukoricát keléskor károsító rovarkártevők — drótféreg, mocskospajor stb. — megfigyelésére, és szükség esetén a talajfertőtlenítés elvégzésére. Hazánkban a kukorica után — kényszerűségből — gyakran vetünk őszi búzát. Öntözéses termesztésben ezt lehetőleg kerülni kell, mivel az öntözött kukorica után a búza alá nem tudják időben elkészíteni a talajt. A kukorica a tavaszi vetésű növények számára nem rossz elővetemény. A tavaszi árpa pl. a kukorica után 20—35%-kal terem többet, mint a kalászosok után. A kukorica a takarónövényes füveshere előveteményeként is jól beilleszkedik a vetésforgóba. A kukorica-vetésterület nagy aránya miatt, valamint üzemi megfontolásokból (vegyszeres gyomirtás) szükséges, ill. indokolt lehet a kukorica monokultúrás termesztése. Megfelelő trágyázási rendszer alkalmazása esetén a monokultúrás kukoricatermesztésnek nincs káros kihatása. Trágyázás Az öntözés hatékonyságától függően az öntözött kukorica tápanyagfelvétele másfél — kétszerese, sőt esetenként háromszorosa az öntözetlenének. 40 q szem- és 60 q szártermés esetén a kukorica a 72. táblázatban közölt tápanyagmennyiséget vonja ki a talajból. A kivont tápanyagmennyiség mintegy 300 q istállótrágyával vagy 460 kg 25% hatóanyagtartalmú pétisóval, 390 kg 18%-os szuperfoszfáttal és 225 kg 40%-os kálisóval egyenértékű. A kiadandó trágya mennyiségének megállapításakor a növények által a talajból kivont tápanyag mennyiségét, a talaj természetes tápanyagszolgáltató képességét, a kukorica helyét a vetésforgóban stb. kell figyelembe venni. Ezen elvek alapján az öntözött kukorica alá szervestrágyázás esetén 300—350 q/kh istállótrágyát szántunk le. Mivel ennyi istállótrágyával kevés üzem rendelkezik, ezért célszerű a fenti trágyamennyiség felét adni, kiegészítve műtrágyákkal. Jó szerkezetű talajon szükség esetén szerves trágya nélkül is gazdálkodhatunk. A kukoricának különösen a nitrogéntartalmú műtrágyák előnyösek. A műtrágyák közül a Megnevezés N p206 k2o kg/kh 40 q szemtermés 64,4 22,0 14,4 60 q szártermés 50,4 48,0 98,4 Összesen: 114,8 70,0 112,8 214 72. táblázat. A kukorica tápanyagfelvétele a talajból
