Az öntözés kézikönyve (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1968)
Az egyes kultúrák öntözése - I. Szántóföldi növények öntözéses termesztése
céljára termesztett rizst, mert a szemek megsértése és pelyvátlanítása rontja a vetőmag értékét. Fa verőlécek alkalmazásával és a fordulatszám csökkentésével a hibák elkerülhetők. Ha egymás után több fajtát csépelünk, a fajtakeveredést a cséplőgép tökéletes kitisztításával előzzük meg. A gépesített rizsbetakarítás történhet egy menetben, eszköze a kombájn, vagy két menetben, úgy hogy az aratógéppel rendre vágott rizst a kombájn rendről felszedve csépeli el. Az egymenetes aratás speciális, könnyű konstrukciójú kombájnt és szilárd szalmájú, kiegyenlített érésű fajtát igényel. A fejlett rizstermesztő országokban a kombájnaratást elterjedten alkalmazzák. A korábbi hazai próbálkozások különböző típusú gabonakombájnokkal nem vezettek eredményre, leginkább a rizstalajok kellő ki nem száradása miatt. 1965-ben próbáltuk ki a „Kondor” típusú féllánctalpas jugoszláv gyártmányú speciális rizskombájnt. A kombájn hidraulikus kormányszerkezete és masszív járószerkezete lehetővé teszi, hogy sáros talajon is dolgozhassunk vele. A vágószélessége 3,64 m. A szöges dob áteresztőképessége 129 kg/perc. A gép az elcsépelt rizst zsákolja is. Kombájnbetakarítás esetén a rizs nedvességtartalma 25—30%-os, ezért fontos követelmény, hogy az üzem megfelelő szárítókapacitással rendelkezzék. Egy rizskombájnra egy Farmer típusú szárítóberendezés számítandó. A kétmenetes betakarításkor a rizst a szokásos rendrearató gépekkel vágják le. Néhány napi száradás után felszedő szerkezettel ellátott kombájn a rendről felszedi és elcsépeli a rizst. Ez esetben szintén gondoskodni kell a szalma bálázásáról és gyors elszállításáról. A csépléssel kapcsolatban a kézi aratás ismertetésekor elmondottak érvényesek. A költségeket tekintve, legkevesebb ráfordítást igényel és legkisebb szemveszteséggel jár az egymenetes kombájnos betakarítás. Legköltségesebb a kézi betakarítás, az alacsony munkatermelékenység és nagy szemveszteség miatt. Kézi betakarítás esetén sarlóval 200 D-öl/nap, kaszával 400 □ -öl/nap 1 fő elérhető teljesítménye. Az elcsépelt termést tisztítani, és ha nedvességtartalma nagyobb 15 %-nál, szárítani kell. A rizst rázóasztallal tisztítják. Egyes gyomok csak triőr vagy szelektor segítségével tisztíthatok ki belőle. A termés minősítése, tárolása A termelőüzem a rizst hántolatlan állapotban adja át a termeltető vagy kereskedelmi vállalatnak. Átvételre a jelenleg érvényes rendelkezések szerint olyan fajtaazonos, beérett, egészséges, száraz és tisztított rizs kerülhet, amelynek nedvességtartalma nem haladja meg a 15%-ot. Tisztasága legalább 97%, az értéktelen keverék benne legfeljebb 3%, ezenbelül szervetlen keverék 1 % lehet. Beteg rizsszemet 2 %-ot, idegen fajta rizst 3 %-ot, törött, vágott rizst 3 %-ot és gipszes rizsszemet 8 %-ot tartalmazhat. (Gipszes a rizsszem, ha törési felülete 50 %-nál nagyobb mértékben lisztes.) A vetőmag forgalmi határértékeit az MSz 6359-—59 szabvány határozza meg. A rizs tárolására — különösen tisztítás előtt — nagy gondot kell fordítani, mert köny- nyen bemelegszik. A tárolás alatt rendszeresen ellenőrizni kell, hogy nedvességtartalma ne haladja meg a 15%-ot és hőmérséklete a 15 °C-t. A rendellenességet elterítéssel és átlapátolással kell idejében megszüntetni. Őszi búza A rövid tenyészidejű és általában szárazságtűrő kalászosok közepes terméséhez az átlagos csapadéké években hazánkban elegendő nedvesség áll rendelkezésre. Ezért a kalászosokat — köztük a búzát -— eddig általában nem öntöztük. Öntözéses termelésben a kalászos-szakaszt használták az üzemek a termőtalaj pihentetésére (egy év öntözetlen termesztéssel). A mezőgazdaság belterjességének előrehaladásával azonban a kenyérgabonák termésátlagát is emelni kell. Ez egyrészt fokozottabb műtrágyázással, másrészt az átlagos csapadék kiegészíté210
